4. fejezet

4.

Pontosan egy hete, hogy kettőnkről beszéltünk. Konkrétan egyikünk sem mondta ki, hogy legyünk együtt. Fogalmam sincs mi lesz ebből. Benne vagyok egy hatalmas luxus, tetőteres lakás átépítésében és egy csepp időm sincs. Valószínűleg nemsokára megkell csináltatnom a képeket a Dior következő parfümjéhez és reklámforgatásra is kell mennem. Azóta már irodám is van pontosan a főnökkel szemben kaptam egy üres kis lukat. Jelenleg a falak színét és a bútorokat tervezem meg. Szeretek kézzel rajzolni, az aprólékosabb munkát kinyomtatom és rámásolom. Kisebb kopogás szakít meg a rajzolásban.

-      Bejöhetek? - nyit be a főnököm Alex.

-      Persze - bólintok egy aprót. 

-      Nem ugrunk ki kávézni? Pihenhetnél pár percet - dől az ajtófélfámnak.

-      Jól hangzik. Pillanat és mehetünk - szedem össze a cuccom.

Felkapom a táskám és az iroda kulcsait. Lassan elindulunk a lift felé. Páran összesúgnak mögöttünk majd mennek a dolgukra. Felsóhajtok és elsőnek lépek be a liftbe. Amint leérünk az előcsarnokba kint már pár száz fotós várakozik. Már megint itt téblábolnak. Ennyire nagy szám, hogy dolgozom?

-      Sajnálom - nézek Alexra.

-      Úgy látszik nem voltam világos a múltkor - rázza meg a fejét.

-      Ne menj ki! Nincs hátsó kijárat? - fogom meg a kezét.

-      Miért talán szégyelli, hogy itt dolgozik Ms. Hoffelmann? - szólal meg egy mély hang a   hátam mögött.

Megfordulok és mögöttem áll Mr. elbűvölő. Követett vagy mi a szösz? Végignéz rajtam a kék szemeivel és megnyalja az ajkait. Zsebre dugja a kezeit és vár a válaszomra. Miért kell ilyen pasikkal összeakadnom?

-      Én csak... A sajtó... - dadogok.    

-      Hm, igen... Akadályozzák a bejutást az épületbe. Jobb lesz ha kimegy és megoldja.             Végül is maga miatt vannak itt - húzza össze a szemeit.

-      Semmi szükség rá majd én elintézem - szól közbe Alex.

-      Nem! Ms. Hoffelmann is csak egy alkalmazott, aki nekem dolgozik. Oldja meg maga -              néz rám szigorúan.

-      Ühm, persze - indulok el az ajtó felé. 

Mekkora egy... Amint kilépek az ajtón százan letámadnak és fura kérdésekkel bombáznak. Valamelyik teljesen hülyeség és csak állok szótlanul. Egy test préselődik mögém, ujjak fonódnak a karomra.

-      Hercegnő igaz, hogy az Ifjabbik Fersen gróf erőszakkal vádolja magát és a családjuk   barátját? Tényleg összefeküdt a meleg barátjával? Miért dolgozik ilyen pitiáner cégnél amikor indíthatna saját vállalkozást? Igazak a hírek miszerint a Grófné, a maga édesanyja összeházasodik Fersen Gróf apjával?

-      Kérem hagyják békén az alkalmazottam és ne akadályozzák a bejutást a céghez! 

Holnaptól egy újságírót sem szeretnék meglátni vagy beperlek mindenkit - csattan fel.  

Lesokkolódva állok előttük és azt sem tudom mit mondjak. Oldjam meg persze... Gyűlölöm a médiát. Honnan vesznek ilyen hülyeségeket? Kisebb szorítást érzek a karomon mire megindulok. Amint belépünk megcsörren a telefonom. Lefagyva előkutatom és kinyomom. 

-      Jól van? - kérdezi érdeklődve.

-      Azt... Azt hiszem - bólintok egy aprót.
-      Menjen haza - engedi el a karom.
-      De még nem járt le a munkaidőm és... - félbeszakít.  
-      Szeret vitatkozni igaz? - néz a szemembe.   
-      Igen - vágom rá automatikusan.
-      Viszont magának én parancsolok! Menjen haza - indul a lift felé.

Mintha csak Rayennel vitatkoznék. Kisétálok a kocsimhoz és elindulok hazafelé. Miért fogok ki mindig ilyen, megmondom, hogy mit csinálj alakokat? Még csak rendet sem tettem az asztalon. Mire hazaérek anya már kint vár az ajtóban. Most azon jár az esze, hogy tálaljak ki valami érzelmes sztorit a sajtónak így legalább leszállnak rólam. Amint elszabadulok tőle felmegyek zuhanyozni. Eléggé frusztrált vagyok már így is. A fürdő felé menet elkezdek vetkőzni és ledobálok mindent. Egy szál törölközőben mászkálok és észreveszek egy kisebb dobozt az íróasztalomon. Egy fekete kocsi kulcs van benne. Megcsörren a telefonom és Rayen neve villog a kijelzőn.

-      Szia - veszem fel.

-      Megtaláltad a kulcsot? - szól bele.

-      Meg, de... - félbeszakít.

-      Bent áll a garázsba a kocsim. Pakolj össze egy bőröndbe és gyere a kikötőbe -                        sustorog a vonal.

-      Mi lesz ha összetöröm? - nézem a kulcsokat.

-      Nem fogod. Készülődj - nevet fel.

-      Megszöktetsz? - mosolygok magam elé.

-      Kivonlak egy időre a forgalomból - mondja mély hangon.

-      Hm, akkor megyek pakolok - teszem le a kulcsot.  

-      Hagyd otthon a mobilod - nyomja ki.   

Előkapok egy nagyobb bőröndöt és belepakolok mindenféle ruhát. Bikinitől elkezdve egészen egy vastagabb kabátig. Kisebb dolgokat pakolok egy kézitáskába és gyorsan felöltözöm valami egyszerű szettbe majd megszárítom a hajam. Lecipelem a bőröndöm és körülnézek. Anya éppen a barátnőivel beszélget a nappaliban. Bemászok a garázsba és bepakolom a cuccaim. Felnyitom az ajtót majd elindulok a kikötőbe. Iszonyatosan kényelmes ez a kocsi és a motornak egy hangját sem hallani. Áthajtok a városon és leparkolok egy szabad helyre. Megkeresem Rayent a hajók közt. Éppen akkor lép le a dokkra amikor elé érek.  Egy fekete farmer, fehér ing van rajta. Pár helyen még egy kicsit olajfoltos is. Megtörli a kezét egy rongyban és magához húz.   

-      Szia - ad egy rövid csókot a számra.

-      Szia - nézek a szemeibe.

-      Találtál szabad helyet? - karolja át a derekam.

-      Alig vannak a parkolóban. Mi ez az egész? - nyomom a kezébe a kulcsot.

-      Remélem hoztál bikinit - vigyorog rá.

-      Miért Hawaiira megyünk? - nevetek fel.

-      Gyere körbevezetlek - húz fel a hajóra.

Megmutatja a fedélzetet és a hatalmas kabinunkat is. Időközben megjön az egyik embere és elviszi a kocsi kulcsot. A hajó orrába megyek és nézem őket. Komolyan elvinne Hawaiira ha azt kérném? Jól esne lelépni a világ másik felére. Amint megkapjuk a bőröndöm és a táskám kettesben maradunk. Kikormányozza a jachtot és elindulunk. Mellé megyek és küszködök a szél ellen. Összeborzolja a hajam így nem látok semmit. Behúz maga elé és így kormányozza a hajót. Amint csendesebb vizekre érünk beszélgetni kezdünk. 

-      Azt hittem nem fogsz belemenni - mondja miközben szorosabban hozzám préselődik.

-      Mert makacs vagyok? - döntöm a fejem a vállára.

-      Egyrészt. Másrészt ha az anyád megtudná örökre eltiltana tőled - nevet fel.

-      Felnőttek vagyunk. Semmi köze a magánéletemhez - fordulok meg.

-      Ki húzott fel? - bámulja a szemeim.

-      Nem érdekes... Csak a főnököm... Olyan irányítás mániás mint te - rázom meg a fejem.

-      Találkoztál a féltestvéremmel - nevet fel.

-      A féltestvéred? - döbbenek le.

-      Kicsi a világ mi? - kapok egy puszit a fejemre.

-      Családi vonás a parancsolgatás és a seggfejség? - dőlök a kormánynak.

-      Miért én seggfej vagyok? - markol bele a fenekembe.

-      Néha - bólintok egy aprót.

Felnevet és leállítja a motort. Lehúzza rólam a pólót és megfordít. Végigsimít a hátamon mire teljesen libabőrös leszek. Egyszerűen imádja a tetkóm, ahogy én is. Nem bántam meg, hogy megcsináltattam.

-      Imádom a hátad - mormolja a nyakam puszilgatva.

-      Nem vagy vele egyedül - motyogom.

Megfordít és felkap a csípőjére. Lesétálunk a kabinba és lefektet az ágyra. Lehúzza rólam a nadrágot és fölém mászik. Végigcsókolgatja a nyakam majd a kezeivel végigsimít rajtam. Kikapcsolja a melltartóm és eldobja hátra a bugyimmal együtt. Kikötözi a kezeim majd elkezd izgatni a nyelvével. Belemarkolok a lepedőkből készített bilincsbe és felnyögök. Visszafelé mindenhol megpuszilja a bőröm majd lassan belém hatol. Egyszerre nyögünk fel és nézünk egymás szemébe. Őrült tempót diktál az orgazmusig. Teljesen kész vagyok és az még dob rá egy lapáttal, hogy kivagyok kötözve. Amint orgazmushoz juttat elélvez ő is. Kikötözi a kezeim és magához húz. Átkarolom a testét és kipihegem magam. Órákig fekszünk egymás mellett. Lassan kimászik az ágyból és újból elindulunk. A hasamra fordulok és elalszom. Valamikor hajnalban arra ébredek, hogy fázom és egedül vagyok. Felveszem a pólóját meg egy bugyit és megkeresem. Valahol a csendes óceánon vagyunk. Csak a tenger morajlását lehet hallani ami elég ijesztő. A hajó orrában találok rá éppen csomót köt a zászló egyik rúdjára. Elég csípős a szél. Megkapaszkodom a korlátban és odamegyek hozzá.

-      Nem aludtál egy percet sem igaz? - kérdezem.

-      Addig nem amíg biztonságos vizekre nem érünk - húz magához.

-      Muszáj aludnod pár órát - nézek a szemeibe.

-      Majd alszom ha elértük a csatlakozást. Ne aggódj értem - simít végig az arcomon.

-      Miféle csatlakozást? - ásítok egy nagyot.

-      Veszélyes egy kisebb hajónak a tengeren. Az embereim csatlakoznak hozzánk pár óra   múlva és elkísérnek egy darabig - kísér vissza a kabinhoz.

-      Gyere velem - túrok bele a hajába.

-      Este együtt alszunk megígérem - nyom egy puszit a számra.

Pár órát még alszok majd felöltözök és kimegyek. Észreveszek másik két hajót nem messze mögöttünk a távolban. Rayen sehol sincs. Keresek egy távcsövet és megkeresem a másik hajó fedélzetén. Valószínűleg az embereivel beszél. Amint észrevesz a hajó orrában rápattan a jetskire és elindul felém. Amint megérkezik csurom vizesen egy csókot nyom a számra.

-      Egyedül hagytál - nézek rá összehúzott szemekkel.

-      Úgy terveztem visszaérek mire felébredsz - megy átöltözni.

-      Ray aludj már! Úgy nézel ki, mint egy holdkóros - állok az ajtóba.

-      Köszönöm - mosolyog rám.    

Felnevetek és csinálok valamit enni. Kifekszem egy kicsit a napra és hallgatom a csendet. Csinálok pár képet és kihajolok a tenger fölé. Két kar fonódik a derekam köré.

-      Óvatosan - húz magához.

-      Aludtál is valamit? - fordulok meg.

-      Úgy, hogy tudom itt vagy fent egyedül? - karolja át a derekam.

Alig pár napig hajózunk kettesben és amint szárazföldet látunk kikötünk. Rayen emberei leválnak rólunk. A sziget ahová hozott egyszerűen mesés. Saját repülőtere és csodálatos faluja van. Egy gyönyörű faházhoz megyünk. Azt hiszem tudnék itt élni. Távol a nyüzsgő Párizstól és az anyámtól. Becipelik a cuccainkat és körbenézek. Az udvaron hatalmas medence, és végtelenbe nyúló kilátás. Párszor pislogok is, hogy elhiggyem.

-      Tetszik? - lép mögém.

-      Ez a tiéd? - kérdezem lesokkolódva.  

-      Igen - válaszol röviden.

-      Gyönyörű, de nem túlzás? - fordulok felé.

-      A túlzás az egészben te vagy - nyúl a kezem után.

Megrázom a fejem és magamhoz ölelem. Átkarolja a derekam és beszívja a hajam illatát.

-      Mást is hoztál már ide? - kérdezem halkan.

-      Te vagy az első - suttogja a fülembe.

-      Miért éppen én? - túrok bele a hajába.

-      Örülnél, ha mással lennék? - mormolja.

-      Nem. Valószínűleg megőrültem volna féltékenységemben  - vigyorgok a vállába.

-      Féltékeny vagy? - húzódik el, hogy lássa az arcom.

-      Csak éppen annyira, mint te - pirulok el.

-      Hazudsz - mosolyog rám.

-      Nem! - rázom meg a fejem.

-      Folyton elpirulsz, ha hazudsz - vigyorog rám.

Megforgatom a szemem és behúzom a házba. Megmutatja a felső szintet és a fürdőt is. Elhúzza a nyakamról a hajam és végigcsókolgatja a bőröm.

-      A ház összes használható részén megakarlak dugni - mormolja a fülembe.

-      Kezdjük a fürdővel? - nevetek fel.

-      Igen - húzza le rólam a pólót.

Teljesen levetkőzünk és meztelenül belép velem a kádba. Párpercig csak vagyunk majd kényeztetni kezd. Miután elélvezünk befekszünk az ágyba. Átkarolja a derekam és a nyakamba szuszog. Lassan elalszom én is és teljesen hozzábújok. Reggel kávé illat csalogat ki az ágyból. Felkapok egy hosszú pólót és kimegyek. A hideg padlótól összerándulok csak úgy amint megérzem milyen hideg van.

-      Hideg van még. Feküdj vissza - karol át hátulról Rayen.

-      Eltűntél - fordulok meg.

-      Begyújtottam kint - mosolyog rám.

-      Igen, azt veszem észre - törlöm le a kormos arcát.

-      Gyere velem zuhanyozni - indulunk el a lépcső felé.

-      Sajnálom, de éhes vagyok - fejtem le a kezeit.

Félúton megállok és visszanézek rá. Engem bámul csillogó szemekkel. Végignézek magamon majd vissza rá. Mivel egy szex mániással vagyok összezárva felesleges pólón kívül mást is felvennem. 

-      Megyek... - rázza meg a fejét.  

-      Hm, oké - vigyorgok rá.

Egy fél órás zuhany után megáll mellettem. Éhes szemekkel néz rám és a falhoz tol. Felemel a csípőjére és lehúzza a farmerét. Rátapad az ajkamra és egy erős lökéssel belém temetkezik. Felnyög és megcsókol.  

-      Beszélnünk kell, de álló farokkal nem megy- mormolja.

-      Szegény - túrok bele a hajába.

-      Menj... Zuhanyozz le - húzódik ki.

Gyorsan letusolok és kiválasztok valami laza ruhát. Egy pöttyös farmer sortot,  fehér félvállas pólót veszek fel. Belelépek a papucsba és lemegyek hozzá. Együtt leülünk enni majd beszélni kezd.

-      A bátyám is idejön - mondja hátradőlve.

-      Azt hittem csak kettesben leszünk - nézek rá meglepődötten.

-      Úgy terveztem én is - sóhajt fel.

-      Nem érdekel, hogy ő a főnököm, de ha egy rossz szót szól hozzám én... - valaki               félbeszakít a hátam mögül. 

-      Mit is csinálsz? - szólal meg.

-      Oh, hurrá - kelek fel.

-      Maradj. Szóval mit is csinálnál? - ül le mellém.

-      Jamie hagyd - morran fel Rayen.

-      Csak a szája nagy, de irdatlanul - kel fel.

Megforgatom a szemem és Rayenre nézek. Szóval Jamie a neve. Amint legyűrök pár falatot a torkomon kérdőre vonom. Egy ideig csak néz rám majd felvázolja a tényeket. A bátyja és ő egy nőn szeretnek osztozkodni a szexben. Ez esetben rajtam is.

-      Hogy mit? - állok fel.

-      Csak akkor, ha benne vagy. Élvezni fogod csak bízz bennem - fogja meg a kezem.

-      Megőrültél? Az egy dolog, hogy összevissza dugunk de, hogy még vele is... - habogok.

-      Miért félsz Syd? Vagyis mitől? - jelenik meg az ajtóban Jamie.

-      Ti betegek vagytok! Most azonnal hazamegyek - indulok a szoba felé.

-      Nem mész el amíg le nem tisztáztuk. Izgatod a fantáziámat és az övét is. Miért ne         használhatnánk ketten is? - kapja el a karom Jamie.

-      Vedd le rólam a kezed! Nem osztozok senkivel! Jézusom és még én szeretem ezt az       embert - mondom undorodva.

Felmegyek és összepakolom a cuccom. Átöltözök és kifelé veszem az irányt. A beteges perverzségeikben nem fogok részt venni. Ez nem a rohadt szürke ötven árnyalata. Ha az lenne, sem mennék bele.  

-      Syd várj - jön utánam Rayen.

-      Ne szólj hozzám! Csak vigyél ki a reptérre - állok a kocsi elé.

-      Beszéljük meg - fogja meg a karom.   

-      Ne érj hozzám! Nem a kurvád vagyok! Jézusom, de hülye vagyok! Csak ezért nem             akartál érzelmeket, hogy betegesen használhass... - kiabálom le a fejét.

-      Kicseszettül nem akarlak felhasználni semmire sem - morran rám.

-      Ó nem? - dühöngök.

-      Vártál egyáltalán valamit? Ez vagyok én! - bunkózik.

-      Ha ez vagy te keress inkább olyan nőt, akit érdekel is! Nőj már fel és ne farkadat           használd állandóan! - ülök be a kocsiba.

Beszáll mellém és kivisz a reptérre. A magánpilóta visszarepít Párizsba. Amint kiszállok a kocsiból felsóhajtok. Tudtam róla, hogy van valami titka, de nem ezt képzeltem el róla. Ráadásul még a féltestvérével is... Amint kiszállok a repülő téren bosszankodok pár sort. A telefonom otthon hagytam ahogy kérte. Szólok az egyik biztonsági őrnek, hogy hívják fel a villát és küldjenek egy kocsit. Anya eléggé mérges ábrázattal vár a nappaliban.

-      Mi a francot képzeltél? - morran rám.

-      Azt hittem szeret - mondom könnyes szemekkel.

-      Gyere ide - nyújtja ki  a karját.  

Megölelem és elsírom magam. Mit is vártam tőle. Rayen volt az utolsó akiről eltudtam volna ezt képzelni. Egy teljes hétig nem mentem be se a munkahelyemre, se a városba. Azóta ő is visszajött a városba. Itt is volt, de anya leordította a fejét. Ha már szeretek valakit csak az övé legyek ne másé... Katrin visszautazott Londonba egy reklámfotózás miatt. Talán karácsonyra visszaér. Előkutatom Max számát és felhívom.

-      Szia, beszélhetünk? - mondom halkan.

-      Baj van? - kérdezi érdeklődve.

-      Idetudsz jönni? - motyogom.

-      Egy óra és elszabadulok - mondja röviden.

-      Tudod az utat - nyomom ki.

Estig megtervezek pár ruhát és lemegyek enni. Max leparkol a kocsim mellé és bejön a konyhába. Magához húz és szorosan megölel. Felemeli a fejem és megcsókol.

Üdv, vigasztalás.    

Sziasztok! 

Megérkezett az új rész :D. Köszönöm a komit, és már raktam is fel egy rész a másik blogba. Köszönöm a pipákat és hogy olvastok. nagyon örülök neki. Fogalmam sincs miért cseszekedik velem a net vagy a word de nem tudom normálisan bemásolni a fejiket. Bocsi a hibákért előre is. Úgy döntöttem hétfőn és vasárnap lesznek a fejik. Tehát most vasárnap is kaptok egyet. Következő héten hétfőn viszont nem. Tehát valamelyik nap elcsúszik jövő hétre. Remélem érti valaki ezt a katyvaszt :P Zenét hallgassatok ízlés szerint. Képet azért nem teszek bele, mert mindenki "piszkos" kis fantáziájára bízom. Jó olvasást. Várjatok vasárnap :P Ja és várjátok, február 14! Én totál bevagyok zsongva és alig várom, hogy lássam a fiftyt. Ezt még muszáj volt idepottyantanom :P :)

Hatalmas pusszantás, Bubi