11. rész

11.

Vasárnap hajnalban már úton vagyunk New Jersey felé. Gideon nagy nehezen felrázott öt körül és sikerült összeszednem magam. Kissé kómás fejjel ültem be mellé. Amint az ülésnek döntöttem a fejem, nyomban el is aludtam. Sokkal fáradékonyabb vagyok mostanában, meg álmos is. Mire a városba érünk kezdek ébredezni. Gideon a combom fogja, nyugtatóan. Összekulcsolom a kezünket majd kutatni kezdek a napszemüvegen után a táskámban. Miután már harmadjára sem találom, elengedi a kezem majd a sajátját az ölembe pottyantja. Felveszem és megnézem magam a tükörben, hogyan áll.

-      Na milyen? - pillantok felé kacéran.     

-      Szexi - mosolyog rám kisfiúsan.

Jókedvűen elmosolyodom majd semmiségekről kezdünk el beszélgetni. Összekulcsoljuk az ujjainkat egy darabig. Előveszem a telefonom és csinálok róla pár képet. Lövök pár közöset is, hogy kitudjam majd nyomtatni az albumba. Fura, hogy ennyire előre tervezek. Most már semmin sem lepődök meg. Azt sem tudom hol áll a fejem, csak sodródom az árral. A városba érve hangosat kordul a gyomrom, mire Gideon felnevet mellettem. A legközelebbi pékségnél állunk meg egy éppen felszabadult helyre. Előkutatja a pénztárcáját aztán egy apró csókot nyom a számra majd befelé igyekszik. Leveszem a napszemüveget és a fenekét bámulom. Eszméletlen jól néz ki halásznadrágban. Alig van bent öt percig a nők máris megbámulják és összesúgnak a háta mögött. Megforgatom a szemem nemtetszésem jeléül. Egyszer már megígértem magamnak, hogy nem leszek féltékeny, úgy látszik nem jön be. Kifelé jövet összekapcsolódik a tekintetünk majd átsétál az én felemre. Kinyitja a kocsiajtót, kikapcsolja az övet és kihúz a kocsiból. Mielőtt a kezembe nyomja a zacskót kapok egy birtokló csókot. Közben átkarolja a derekam majd jó szorosan magához húz. Az egyik kezemmel beletúrok a hajába míg a másikkal az izmaiba kapaszkodok. Belefeledkezek a csókba és a felhők fölött járok. A hormonjaim a baba miatt az egekbe szökik vagy egyszerűen szerelmes vagyok. Megszakítva a csókot kisebb puszikat nyom a számra.

-      Szeretlek - suttogom a nyakához bújva.

Beszívja a levegőt majd elengedve még egy apró csókot kapok. Visszaülünk a kocsiba és elkezdek enni. Keresünk egy üres parkolóhelyet közel a parthoz, hogy ne kelljen annyit sétálnom. Terhes vagyok nem beteg. Még a kocsiban lekapom a ruháimat, hogy fürdőruhában sétáljak ki. Gideon végigmereszti rajtam a szemeit. Már elég jól látszik a pocakom. A part felé menet átkarolja a derekam és kapok pár csókot a számra. Egy fiatal pártól nem messze pakoljuk le a táskákat. Együtt leterítjük a plédet majd nekiállok bekenni magam. Gideon leveszi az ingjét mire minden nőnek rá tapad a tekintete. Egészen addig nézik, nem zavartatva magukat amíg a barátjuk vagy férjük rájuk nem szól. Jót mulatok rajtuk majd mintha észre se vettem volna, tovább kenem magam. Letérdel mögém és átveszi tőlem a naptejet.

-      Kis féltékeny - mondja a fülembe.

-      Bagoly mondja - vigyorgok magam elé.

Nem messze tőlünk egy baráti társaság hangosan nevetgél. A lányok éppen beálltak röplabdázni míg a srácok sört isznak. Ó, azok a főiskolás évek. Merengve nézek rájuk amíg egy frizbi a lábaim elé nem esik. Egy hatalmas bernáthegyi fut felénk a játéka után. A gazdája hevesen kiabál utána, de az állat nem hallgat rá. Lecövekel előttem majd a földet nézi.

-      Szeretnéd, hogy eldobjam? Ugye? - gügyögök a kutyának.

Végignézi ahogy felveszem aztán felállok addigra már készenlétben van. Úgy dobom, hogy senkit se találjon el. A kutya kisprintel utána összehomokozva a lábam. Raffi imádná a tengerpartot és azt hiszem sok mindenkit halálra rémítene. Mielőtt bemennénk a vízbe kifekszem a napra. Gideon fölém mászik és teleszórja a köldököm homokkal majd lágyan kifújja. Megborzongok mire elneveti magát. Mosolyogva figyelem, ahogy apró puszikat nyom a domborodó pocakomra.

-      Gyere! - áll fel.

-      Nem! - rázom meg a fejem.  

-      Bekenhetsz! Tudom, hogy imádod simogatni a napbarnított testem - vigyorog rám pimaszul.

-      Nagyképű! - nevetek fel jóízűen. 

Amint a hátamra fordulok felhúz és a vállára kap. Rácsap a fenekemre mire kislányosan felsikoltok. A víz felé sétál velem és észreveszek pár lesifotóst a fák mögött. Mosolyogva integetek nekik és nem hagyom, hogy tönkretegyék a napunkat. Talán még bele is megyek a játékukba, hogy legyen egy jó napjuk. Gideon leereszt a derékig érő vízbe majd lágyan megcsókol. Beletúrok a hajába és hozzábújok.

-      Ha megszületik a kicsi, kijövünk vele is? - nézek a szemébe csillogó szemekkel.

-      Csak kérned kell - karolja át a derekam lágyan.

-      Szeretek veled lenni nagymenő! - bújok hozzá, arcomat a mellkasába fúrva.

-      Kölcsönös Grófné - puszilja meg a fejem majd szorosabban magához húz.

Játékosan megforgatom a szemem majd beleharapok a bőrébe. Felszisszen majd belemarkol a fenekembe és ráharap a fülcimpámra. Eddig nem volt jelentősége egy férfiszájából sem, de tőle, az ő szájából valahogy belsőségesebbnek érzem. Elindulunk beljebb a vízben úszni egyet. Nem messze tőlünk két szerelmes pár szörfözik és egész jól megy nekik. Amíg elnézem őket Gideon hátulról átkarol.

-      Nem vagy éhes? - szuszogja a fülembe.

-      Nem igazán - hajtom a fejem a vállára.

-      Tele van a part lesifotósokkal - sóhajt fel.

-      Ne érdekeljen! - mosolygok rá.

Egy darabig még bent áztatjuk magunkat majd kifelé megyünk. Mielőtt teljesen kiérnénk a vízből Gideon magához húz és szenvedélyesen megcsókol. A csípőjére húz mire megérzem a merevedését. Belevigyorgok a szájába és tovább kínzom. Lassan mozogni kezdek a csípőjén mire belemarkol a hajamba.

-      Nem így akarom elképzelni magam az újságokban! - mormolja két csók között.

-      Én igen! Még jól is nézne ki - nevetek fel.

Elfordulunk a parttól és felkapva a karjába eldob a vízbe. Nevetve jövök fel a felszínre majd visszaúszom hozzá. Beljebb húzom, ahol már nem látni a derekunkat és lejjebb húzom a nadrágját.

-      Mit? Ne! Itt nem! - fogja meg a kezem tiltakozva.

-      Sss... Csak engedd, hogy ellazítsalak! - húzom le a fejét egy kisebb csókra.

-      Syd! - szól rám komolyan.

Elhúzom a kezét és lassan simogatni kezdem. Figyelni az arcát, miközben kielégítem egészen beindító dolog, de legalább rajtam nem látszik meg. A nyakamba temeti az arcát majd szorosan magához húz amint elélvez. Ahogy lenyugszik kisétálunk a partra ebédelni. Megtörölközünk és egy szót sem beszélünk, ami pont így jó. Jól érzem magam így is, hogy nem kell állandóan fecsegnem mindenről. Miután megebédeltünk visszamegyünk a kocsihoz és bepakolunk. Elrángatom még az árusokhoz is, hátha találok valamit magunknak vagy a kicsinek. Egy ruhaboltba is betérünk és észreveszek egy édes rózsaszín fürdőruhát. Megveszem a kicsinek majd lassan elindulunk a kocsi felé. Kissé fáradtan sétálok mellette. Sokan megbámulnak visszafelé menet a bikinim miatt. Gideon átkarolja a derekam, úgy ballagunk tovább.

-      Jól érezted magad? - nyom egy puszit a hajamra.

-      Igen - mosolygok fel rá félig álmosan.

Szerelmes mosolyt villant rám mire megemelkedik a pulzusom. A baba miatt a hormonjaim az egekben vannak már ettől is. Legszívesebben nyálcsorgatva bámulnám, amikor nem veszi észre. Mielőtt beülnénk visszaveszem a ruháim majd felgumizom a hajam. Előkeresem a telefonom majd végignézem az üzeneteim. Kat holnap lefoglalt ebédre, apa is hívott háromszor. Megvárom amíg Gideon bepakol a csomagtartóba és amint készen van beszállok. Ahogy kiérünk a városból visszahívom apát.

-      Szia apa - szólok bele miután felvette.

-      Szia manó! Már háromszor telefonáltam! Aggódtam, hogy valami baj történt -  érdeklődik.

-      Gideonnal vagyok, nyugodj meg - fogom meg az említett kezét.

-      A hétvégével kapcsolatban már mindent elintéztünk. Anyád valamikor előtte nap érkezik - vázolja a babavárót.

-      Jól van, értem - bólogatok magam elé.

-      Jól vagytok? - kérdezi aggódva.

-      Megvagyunk. Lassan átlépek a negyedik hónapba - mosolygok magam elé a pocakomat simogatva.

-      El sem hiszem, hogy unokám lesz - nevet fel meghatódottan.

-      Hát pedig lesz - nézek Gideonra mosolyogva. 

-      Valami haladás Rose ügyében? - érdeklődik kíváncsian.

-      Próbálkozunk - mondom szomorúan felsóhajtva.    

-      Rayen? Beszéltél vele azóta? - tereli a témát rosszabb vizekre.

-      Nem, de nem is akarom, hogy a közelünkbe jöjjön! - csattanok fel mérgesen.

-      Megbeszélted vele az apaságit? - ragad le a dolognál.

-      Apa, hagyjuk ezt jó? Fáradt vagyok - hunyom le a szemem megtörten.

-      Rendben, de beszélünk még erről. Ne haragudj, nem akartalak felzaklatni, de valamikor muszáj lesz rendezned ezt a dolgot - mondja komolyan.

-      Apa, kérlek! Olyan vagy, mint anya! Felnőttem jó?! - morranok fel.

-      Tudod, hogy nekem sohasem nősz fel, csak féltelek! Most mennem kell. Vacsorázni megyünk pár barátunkkal. Vigyázz magatokra! Szia manó - köszön el.

-      Szia! Megígérem! - nyomom ki.

Felsóhajtok mire Gideon megszorítja a kezem. Rámosolygok jelezve, hogy jól vagyok majd visszaírok Kat-nek és a combom közé dobom a  telefont. Hátradöntöm a fejem és megpróbálok aludni amíg haza nem érünk. Kibontom a copfom és amint kényelembe helyezem magam elalszom. Akkor ébredek fel amikor Gideon egy apró csókot nyom a számra. Kipislogom magam majd kiszállok a kocsiból és kinyújtóztatom a végtagjaim. Sokkal jobban érzem magam pár perc alvástól. Mintha csodát műveltek volna velem. Kiveszem a táskám majd hátramegyek a csomagtartóhoz.

-      Menj csak be, viszem ezeket - pakolászik.

-      Terhes vagyok nem beteg! - jelentem ki.

-      Tudom Baby, de akkor sem fogsz cipekedni! - húz magához hírtelen.

-      Milyen lovagias lettél - vigyorgok rá jókedvűen.  

Macsósan rám vigyorog majd kapok egy mély csókot. Beletúrok a hajába és belenyögök a szájába. Egyik kezével a hajamba míg a másikkal a fenekembe markol. Az alsó ajkára harapok és elhúzódok tőle. Megvárom amíg összeszedi magát és elindulunk befelé. A két testőr már ugrik is a csomagokért. Belépve az ajtón Párizs Grófnője, az anyám, akit először észreveszek. Gideon is meglepődve néz rá majd rám.

-      Szia anya! - köszönök neki.

-      Végre már! Azt hittem sohasem jöttök haza - sóhajt fel unalmasan.

-      A babaváró jövő héten lesz - nézek rá értetlenül.   

-      Bekellene jelentenem, ha látni akarlak? - áll fel megsértődve.  

-      Nem, csak apával beszéltem és azt mondta... Mindegy! - rázom meg a fejem.

-      Nem hiszem el! Be kell jelentkeznem a saját lányomhoz! Legközelebb időpontot is kérjek? - gúnyolódik.

-      Anya elég! - kezdek dühös lenni.

Fogom magam és felmegyek a szobámba. Ledobálom magamról a ruháimat és engedek fürdővizet. Anya komoly sírógörcsöt tud néha okozni a modorával, főleg most, hogy a hormonjaim a kétszeresére duzzadtak. Gideon bejön utánam és átkarolja a derekam.

-      Ne vedd a szívedre! - puszilja meg a fejem.

-      Pont a sértegetéseire van szükségem! - fortyogok.

-      Fürödjünk meg aztán majd együtt elviseljük anyádat - fordít maga felé.  

Felnevetek majd egy apró csókot nyomok a szájára. Előbb bemászok a vízbe majd utánam ő is. Egy darabig áztatjuk és simogatjuk a másikat.

-      Kívánlak! - suttogja Gideon a fülembe kéjes hangon. 

Feljebb tornázom magam majd lassan magamba fogadom. Egyszerre nyögünk fel jólesően. Megtartja a lábaimat majd gyengéden mozogni kezd. Ahogy belemelegedünk egyre gyorsabban mozgunk és minden előjel nélkül elélvezek. Gideon is követ engem majd lassan lemossuk egymást. Előbb kiszáll mint én és felhúz a kádból. Törölközőbe csavar majd hoz be pár ruhát. Egy szürke cicanadrágot és az ő pólóját veszem fel. Takarja a fenekemet és egy kicsit a combomat is. Kézen fogva sétálunk le  anyához. A lenti szobát foglalta el és már ki is pakolt mindent. Valószínűleg fürdik így kimegyünk a konyhába. Melegítünk csirkét amikor csengetnek. Megforgatom a szemem majd Gideonra nézek. Feláll és kinyitja az ajtót. Hatalmas kacajt hallok mire nekem is vigyorra húzódik a szám. Elzárom a gázt és kisétálok. Gideon apró puszikat nyom a lánya arcára, ő meg vidáman kacarászik. Az ajtóban ott áll a nagyanyja és egy kisebb sporttáskával a kezében figyeli őket. Észrevesz engem is majd melegen rám mosolyog. Viszonzom majd melléjük sétálok. Ahogy elnézem a nagymamáját eléggé gazdagok. Elegáns kosztüm, körömcipő, márkás táska van a kezében. Egy mosolyból is elég megtudnom, hogy normális e valaki és ő az.

-      Gyere be, ne állj ott kint - hívja be Gideon.

-      Tudnod kell, hogy semmit sem tudtam mit tervez a lányom. Rose már annyit sírt, hogy nem látja az apját. Nem fogom megfosztani tőled - magyarázkodik.

-      Köszönöm - néz rá megkönnyebbülten.     

-      Tudod, hogy imádom az unokámat! Nem szeretem látni, ha szomorú - teszi le a táskát a földre. 

-      Erika, szeretném bemutatni a barátnőmet - fordul felém.

-      Örülök. Sissy vagyok - nyújtom ki a kezem.

-      Én is Grófné - mosolyog kedvesen.

-      Kérem, ne! - rázom meg a fejem kínosan.

Rose ficánkolni kezd az apja kezében majd odafutva a mamájához megöleli a lábát. Felnyújtózkodik hozzá majd egy puszi után el is engedi. Aztán hozzám fut majd átöleli a lábam. Megsimogatom a fejét és lehajolok hozzá egy pusziért ahogy tudok. Addig Gideon kikíséri  a kocsihoz. Fura, hogy nem marad beszélgetni sem. Rose megkeresi Raffit majd eljátszik vele. Raffi is láthatóan örül a kislánynak. Gideon boldog mosollyal az arcán jön vissza. magához ölel és egy kicsit felkap a karjába mire felnevetek. Visszamegyünk főzőcskézni majd röviden megbeszéljük az előbbit.

-      Azóta nem beszéltem Mia anyjával, hogy elváltunk. Elég csúnyán összevesztünk akkor  - húzza el a száját.

-      Baby ő sem akarja, hogy a kedvenc unokája apa nélkül maradjon - túrok bele a hajába.

-      Tudom! - bólint komoly arccal.

-      A gyerek az első mindenképpen - húz az ölelésébe.

-      Kérlek, ne hagyd, hogy Rayen elvegye őt tőlem - nézek félve a szemébe.

-      Nem fogom megengedi, megígérem! - csókol meg bátorítóan.

Beletúr a hajamba majd a mellkasára húz. Amint megsül a csirke nekiállunk enni. Rose is bejön hozzánk majd körülbájologja az apját. Együtt fürdetjük meg és visszük el aludni. Kipakolom a táskámat aztán lefekszem aludni. Gideon hátulról átkarolja a pocakomat majd simogatni kezdi a bőröm. Mielőtt lefeküdnénk anya még bekopogtat hozzánk. Gideon boxerban nyitja ki az ajtót.

-      Beszélhetünk egy kicsit Syd? - kérdezi kedvesen.

-      Mindjárt megyek - akasztom fel a táskám.

-      A nappaliban leszek - indul lefelé.

Gideon az ajtónak támaszkodva néz rám, mire megrázom a fejem és elindulok anya után. Amint leérek felpattan és hadarni kezd.

-      Elakarja venni Rayen a gyereket? Gideontól meg az anyja? Hogy akartok így szülők lenni? Syd nem így neveltelek! - darálja a szitokáradatot.

-      Majd mi ketten megoldjuk anya! Szerintem nagyszerű szülők leszünk! - húzom fel magam.

-      Szó sem volt róla, hogy gyereke lenne! Miért nevelnéd más gyerekét? - támad le mindkettőnket.

-      Ezt a beszélgetést most hagyjuk abba! - sóhajtok fel megnyugtatva az idegeimet.

Faképnél hagyom és  visszamegyek a szobánkba. Amint felérek becsukom az ajtót majd a tenyerembe temetem az arcom. Semmi szükségem anya csesztetésére. Folyton beleülteti a bogarat a fülembe és elbizonytalanodom. Ujjak érnek az enyémekhez majd lassan lefejti a kezem az arcomról.

-      Jól vagy? - néz a szemembe aggódva.

-      Jó szülők leszünk Gideon? - kérdezem őszinte válaszra várva.

-      Igen, azok leszünk! Ne kételkedj ebben! - húz az ölelésébe.

Aprót bólintok és beletúrok a hajába miközben belebújok az ölelésébe. Óvatosan felkap a csípőjére majd bemászik velem az ágyba. Az ágyra mászva apró csókokat kapok majd egyre hosszabbakat. Szerelmesen faljuk egymás száját. Gideon telefonja szakít félbe. Belenyög a számba majd elhúzódva a telefonjáért nyúl majd visszanéz rám várakozóan.

-      Vedd fel, ha fontos -  mosolygok rá.

-      Előbb kérek egy csókot! - hajol le hozzám rosszfiús mosollyal.

Felnevetek majd adok neki egy mély csókot aztán kimegy az erkélyre. Addig én átöltözök és benézek Rosehoz. A hasán fekve, mélyen alszik a kedvenc plüssét szorongatva. Lemegyek még inni majd leveszem az ultrahangos papírt, amit Gideon tehetett ki a hűtőre. Hétfőn, délután kettőkor ultrahangra megyek. Basszus totál elfelejtettem. Felviszem a vizet majd Gideon kezébe nyomom a képet.

-      Zavart? - néz rám kérdőn.

-      Elfelejtettem, hogy holnap ultrahangra kell mennem - nézek rá vigyorgó fejjel.

-      Hogyan tudtad... Baby! - csóválja meg a fejét nevetve.

-      Nem tehetek róla! Elveszed az eszem! - pirulok el.

-      Ígérem sietek haza! - túr bele a hajamba.

-      El kell utaznod? - indulok az ágy felé.

-      Meg kell néznem, hogy rendben van e minden az építkezésen - karolja át a derekam.   

-      A cég előtt találkozunk ha végeztem? - húzom be magammal az ágyba.

-      Ne álmodj róla, hogy bemész! - mormolja.

-      Inkább, mint anyámat hallgatni - sóhajtok fel bosszankodva.

-      Baby, viseld el a kedvemért - kezd el hízelegni.

Megrázom a fejem majd befészkelem magam a helyemre és nagy nehezen elalszom. Reggel már hatkor ébren vagyok mivel a kicsi nem bír magával. Gideon még a hasán fekszik, amikor kimászok az ágyból. Felkapok egy melegítő kabátot majd kimászok a fürdőbe. Felfrissítem magam és ásítozva lesétálok a konyhába. Raffi a terasz ajtóban ül és befelé néz. Elhúzom majd egy fejsimogatás után adok neki enni. Csinálok egy laza reggelit, nehogy összeessek.

-      Hé, mért nem alszol? - szuszogja Gideon a fülembe.

-      Nem tudok - motyogom evés közben.

-      Hiányoztál - mormolja kisfiúsan.

Elmosolyodom és lehúzom magam mellé az egyik székre. Csinálok neki is egy laza szendvicset majd felmegyünk zuhanyozni. Eléggé lefoglaljuk egymást, így kisebb késéssel indulunk el. Gideon folyton a lábaimat és a pocakomat bámulja amíg oda nem érünk. Egyszerű lófarokba fogtam a hajam, egy türkiz kék szoknyát vettem fel szandállal.

-      Délután találkozunk Baby! - áll meg a cég előtt.

-      Kidob? Milyen udvariatlan! - mondom játékos hangon.

-      Egy csók után, persze Grófné! - vigyorog rám rosszfiúsan.

-      Hallatlan! - húzom magamhoz.

Egész nap megbámulnak és mosolyognak rám. A gép előtt ülve rákeresek a friss újságokra. A hétvégi kis kirándulásunk és az éppen forró csókunk van a címlapon. Büszkén elvigyorgom, hogy ilyen szexi pasi az enyém és visszatérek a munkához. Délben kiugrok a sarki pékségbe. Ahogy jövök ki az ajtón egy biciklis elgázol. A kormánnyal beletalál a hasamba és a földre esek. A bébihez kapok és fel sem fogom, hogy került körém egy tucat ember. A baba most a legfontosabb.

-      Hölgyem hall engem? - beszél hozzám egy kék szemű pasi.

Aprót bólintok, mire megkönnyebbül majd tovább kérdezősködik. Valószínűleg orvos vagy mentős lehet, másként nem kérdezősködne a kicsiről. Mire kiér a mentő félig ájult vagyok. Amikor magamhoz térek már a kórházi ágyon fekszem, mellettem Gideon aggódva néz rám. Amint észreveszi, hogy fent vagyok megszorítja a kezem és megkönnyebbülten rám mosolyog.

-      Szia – köszön halkan.

-      Szia – sóhajtok fel kissé fáradtan.

-      Hogy érzed magad? – néz a szemembe.

-      Jól. Semmi bajom – szorítom meg a kezét.

-      Amikor felívtak majdnem szívrohamot kaptam – tör be anya az ajtón.

Végignéz rajtunk majd leül az egyik székbe, grófné módjára. Elfordítom a fejem és Gideon szemeibe nézek, hogy beszéljen helyettem. Egyikünk sem szól egy szót sem így anya kíváncsian néz ránk.

-      Elmondanátok mi történt? – morran ránk.

-      Elütött egy biciklis – nézek rá.

-      Jól vagytok? A kicsi? – sápad le.  

-      Elájultam. Alig öt perce ébredtem fel – magyarázkodok.  

-      Gideon? – néz rá kérdő tekintettel.

-      Jól vannak. A magzatburok erős így a kicsi egészséges lesz – mondja szakszavakkal.

Anyával egyszerre sóhajtunk fel. Anya kimegy telefonálni, gondolom apát értesíti. Gideon átül mellém és lehúzom magamhoz egy hosszú csókra. Később orvos is benéz hozzánk és elmagyarázza, amit már tudok. Egy hétig feküdnöm kell, amit úgysem tudok betartani. Estére még bent kell maradnom és holnap már mehetek is haza. Bármit érzek vagy fájdalmaim vannak azonnal jöjjek vissza.

-      Ne is álmodj róla, hogy bemész dolgozni! – néz a szemembe Gideon.

-      Értettem főnök! – bólintok katonásan.

-      Hoztam be ruhát, holnapra – szólal meg anya.

-      Köszönöm – bólintok egy aprót.

-      Kimegyek, beszélgessetek. Eléggé kivan – suttogja a fülembe Gideon.

Bólintok egy aprót és egy apró csók után elengedem. Amint kimegy, anya leül mellém és aggódva néz rám. Eléggé haragszom még a múltkoriak után. Megfogja a kezem majd felsóhajtva, belekezd a mondandójába.

-      Sajnálom, hogy megkérdőjeleztem milyen szülők lesztek. Te vagy az egyetlen, aki még elbír viselni és nem akarom, hogy ezek miatt ne legyek ott az unokám életében – mondja szomorúan.

-      Gideon beszélt veled! – jelentem ki magabiztosan.

-      Dühös lett és a fejemhez vágott mindent – bólint helyeselve.

-      Nem akarok veszekedni anya! Megakarom tanulni egyedül is egy gyerek felnevelését, és ha segítségre szorulok, ígérem szólni fogok  – mosolygok kedvesen.

-      Remélem – ölel meg óvatosan.

Mielőtt véget ér a látogatás Rayen is beállít hozzám. Mindenki értetlenül néz ránk, hiszen azt kérte vetessem el a kicsit. Mielőtt beljebb jönne Gideonra néz engedélyt kérve.

-      Beszélhetünk? – kérdezi érdeklődve.

-      Legutóbb megakartad ölni a gyereket! Nem beszélgetsz senkivel! – morran rá Gideon.

-      Azt nem te döntöd el, elvégre én vagyok az apja! – morran vissza.

-      Te leszel mellette vagy én? – kérdezi gúnyosan.

-      Fejezzétek be! Beszélj vagy menj el! – szólok rájuk.

-      Kellesz Syd! A kicsivel együtt! – jelenti ki határozottan.   

Sziasztok! 

Tudom elég régen írtam már. Igyekeztem, tényleg de sok munkánk volt az idei nyáron és persze közben irogattam valamit, ami mostanra született meg. Nem lett igazán jó rész, de igyekszem visszaszokni és pár szösszenetet hozni. Remélem maradtak még olvasóim is, akik várták, hogy hozzak részt. Ha nem az sem baj, majd jönnek újak. Hibákért bocsika, jó olvasást. Köszönöm, hogy olvastatok eddig is és ezután is. De nem is locsogok túl sokat. Irány olvasni :) Képet és zenét most is kaptok. Ciara új száma a mostani kedvencem :D