2014. december 29., hétfő

1. fejezet

1.
"Nehéz a visszatérés, ha már te sem látod magad szívesen."

Az idei évben hazamegyek friss diplomával a kezemben. Elméletileg építésznek tanultam és mellette divattervező is vagyok. Az utóbbit csak hobby szinten csinálom. Miután lediplomáztunk Katrinnel visszamegyünk Párizsba. Anya éppen divatbemutatót szervez a hétvégére ahol kötelező megjelennem. Anya kissé befolyásos családból származik. Mondhatni grófi cím van a nevén és az enyémen is. Ő előszeretettel szereti használni. Én kevésbé, mert mindenhol biccentenek, kinyitják előttem az ajtót, mintha maga a királyné lennék. Katrin emlékeztet rá, hogy én is egy átlagos lány vagyok. Éppen anya magángépén ülünk. Kat mellettem alszik már egy jó ideje. Kifelé bámulok az ablakon és zenét hallgatok. Vajon  Rayen Maddox olyan jóképű ahogy állítják? Amióta elköltöztem nem láttuk egymást. Valószínűleg nem is emlékszik rám. Még csak tizenhét voltam amikor Londonba költöztem a nénikémhez. Már akkor nagy szívtipró volt, ahogy anya mesélte. Már akkor dúsgazdag volt és ahogy az újságokban állt a nagyapja ráhagyta a céget. Amint földet érünk a reptéren már egy kocsi várakozik ránk. Felébresztem Katrint és elindulunk a Volvo felé. Kiszáll egy fiatal biztonságis srác és végigmér minket. Kat megnyalja a szája szélét és rávigyorog. A srác észre sem veszi. Kinyitja az ajtót és vár, hogy szálljunk be. Először Kat száll be majd én. Egy bocsánatkérő mosolyt intézek felé mire megrázza a fejét. Amint bepakolják a cuccainkat már indulunk is. Párizs egyik legelkelőbb környékén lakunk egy hatalmas kastélyban. Kat hatalmas szemekkel bámul kifelé.
-      Azt mondtad, hogy hatalmas, de nem ekkorára számítottam - csodálkozik.
-      Itt laktak már az őseim is - vonok vállat.
-      Rohadt mázlista vagy tudod e? - mosolyog rám.
-      Nem annyira - mormolom kifelé bámulva.
Amint megállunk a dadám, anya és a lakáj vár ránk. Sorra gyülekeznek a ház dolgozói is. Apa már pár éve elvált anyától. Megutálta a házsártos viselkedése miatt és inkább elvált tőle. Most a világ másik felén lakik az új családjával. Ahogy kiszállok anya már rám is száll. Magához ölel és belekezd a mondókájába. Üdvözlök mindenkit és bemegyünk a házba anya után.
-      Pár ismerőst már áthívtam délutánra. Menj köszönj nekik addig felviszik a ruháitokat - parancsolgat.
Felsóhajtok és bemegyek a nappaliba. Televan a helység sznob emberekkel. Amint belépek elhallgatnak és végigmérnek, mintha egy darab hús lennék. Az ablaknál észreveszem Rayent. Zsebre tett kezekkel áll és kifelé bámul. Meg sem mozdul, hogy köszöntsön. Végre egy normális ember. Mire kettőt pislogok már leültetnek és egy pezsgőt nyomnak a kezembe. Hol van még az este vége?
-      Mihez kezdesz ezután? Vannak már terveid? Férjhez mész? - kérdezgetik egyszerre.
-      Öhm, én... Izé... - dadogok.
-      Jaj hagyjátok már békén. Még csak most jött haza - jön be a nagyim.  
-      Szia nagyi - mosolygok rá.
Leteszem a pezsgős poharat és magamhoz ölelem. Két szempárt érzek a hátam közepébe fúródni. Nagyi is visszaölel és leül távol anya barátnőitől. Kat megjelenik az ajtóban és vár. Felkelek és bemutatom a többieknek. Kat jobban elveszik az ilyen társaságban. Én szabadabb lelkű vagyok mint ők. Engem nem érdekel a csillogás. Az egyszerű dolgokba szeretek bele. Épp, hogy elérem a lépcsőt anya már a nevemet kajtatja. Megállok egy percre. Ha megvárom míg ideér elrángat azok közé, ha ledobom a magas sarkút felfutok egy szempillantás alatt. A második lehetőségnél döntök, amikor valaki elkapja a karom. Hosszú ujjak fonódnak a felkaromra. Férfias illat csapja meg az orrom és azonnal rájövök, hogy ez csak belőle áradhat. Csak Rayen képes ilyen illatot árasztani magából. Felé fordulok és beszívom a levegőt. Kisebb borosta fedi az arcát, a szemei hihetetlenül kékek, a haja mint mindig, most is teljesen kusza. Kedvem lenne beletúrni és addig igazítani amíg piszok szexi nem lesz tőle. Hihetetlenül áll neki a szmoking. Egyikünk sem szólal meg, csak bámuljuk egymást. Forrónak érzem a bőröm az ujjai fogása alatt.
-      Hé, Syd már mindenhol... - szakítja meg a pillanatot Kat.
-      Igen? - pillantok rá.  
-      Megzavartam valamit? - méregeti Rayent.
-      Nem - rázom meg a fejem.
Rayen elengedi a karom és egy szó nélkül elsétál. Követem őt a szememmel egészen addig, amíg el nem tűnik a konyha irányába.
-      Ki ez a hihetetlenül dögös, szex isten  pasi? - pislog rám Kat.
-      Rayen Maddox - suttogom.    
-      Az a... Azt nem mondtad, hogy ennyire... Hűha - olvadozik.
-      Tizenhét voltam amikor utoljára láttam. Azóta megváltozott - indulok felfelé.
-      Nagyon is - nyög fel Kat.
Újból meghallom anya hangját és gyorsabbra veszem a tempót. Kat is eltűnik valamerre. Átöltözök valami kényelmesebbre. Amint leérek a konyhába észreveszem Katrint, Rayennel nevetgélni. Ez az ami nekem sohasem ment vele. Nem tudtam beszélgetni vagy egyáltalán megszólalni a közelében. Túlságosan nagy köztünk a szexuális feszültség. Mielőtt emberek közé megyek végignézek magamon a tükörben. Az hiszem jól tettem, hogy sötétbarna hajú lettem. Sokkal jobban áll, mint a szőke. Belépek a nevetgélő páros közé és megfagynak egy pillanatra. Kihalászom a kedvenc turmixom a hűtőből és figyelem őket. Rayen végig úgy bámul, mintha felakarna falni. Csak egy egyszerű cicanadrág, meg egy félvállas póló van rajtam. Kat folyamatosan csak beszél és beszél hozzá. Dobolni kezdek az ujjammal mire rám is terelődik a téma.
-      Már megint azt a gusztustalanságot iszod? - néz rám Kat.
-      Turmixnak hívják Katie - gügyögök neki.
-      Akárhányszor megszólom a turmixát elkezd becézgetni -  magyarázza Rayennek.
-      Sissy - kiabálja anya a nevem.
-      Hiányzom a közönségnek - sóhajtok fel.
Elindulok kifelé, de félúton megtorpanok a hangjától. Furcsa bizsergés indul el a gerincem vonalától egészen az ágyékomig. Uralkodnom kell magamon, hogy ne  szorítsam össze a lábam. 
-      Ha ennyire utálod ezt mért jöttél vissza? - kérdezi Rayen.
-      Fogalmam sincs - indulok el.
Újabb vendégeknek mutatnak be és találkozom a város másik felén lakó gróffal. Végigmér és megnyalja az ajkait. Kezdem kényelmetlenül érezni magam. Az összes jókedvem elszáll és frusztrált leszek. Egész este menekülnöm kell a gróf elől. Végül a konyhába lopózom, ahol beleütközöm Rayen és Kat csókolózó párosába. Egyiküket sem zavarja, hogy rájuk törtem. Rayen a konyhapultnak szorítja a barátnőmet és a fenekét markolássza. Kat beletúr a hajába és belenyög a szájába. Kifordulok a konyhából, de akkor meg a grófba ütközöm.
-      Ah, végre megtaláltalak - néz rám csillogó szemekkel.
-      Öhm, megszomjaztam - toporgok előtte.
-      Van a nappaliban is pezsgő. Finom hölgynek, finom ital jár - fogja meg a kezem.
-      Elhányom magam - szólal meg Kat.
Kihúzom a kezem a kezéből és hátrálok az udvarra vezető ajtó felé. Amint bevágódik mögöttem az ajtó fellélegzek. Kisétálok a régi hatalmas nagy fához. Amint leérek a tó végéhez elkap a düh. Anya kivágatta a fámat, hogy legyen helye a hülye kerti fürdőjének. Nem tudom, hogy sírjak vagy dühöngjek egyszerre. Beletúrok a hajamba és leülök a hintaágyba. Legalább ezt megtartotta. Késő este megyek csak vissza. Eléggé fázok már ahhoz, hogy bujkáljak még. Anya barátnői már rég eltűntek a színről. Öt teríték van felrakva az étkezőben. Amint mindenki leül elkezdünk enni. A nagyival szemben ülök. Kat mellettem, előtte pedig Rayen. Anya mint mindig az asztalfőnél, hogy mindenkit lásson.
-      Kivágattad a fát - nézek anyára.
-      Megmondtam, hogy nem fog örülni neki - szólal meg nagyi is.
-      Ugyan már, korhadozóban volt - mondja félvállról.
-      Semmi baja sem volt - morgom.
-      Kicsim nagyon régen nem voltál itthon. Hidd el, hogy teljesen kiszáradt. Nem akartam, hogy neked kelljen kivágatni - rázza meg a fejét.
-      Anya legalább ne nézz hülyének - állok fel.
-      Ülj vissza az asztalhoz Sissy! - néz utánam.
-      Elment az étvágyam - sétálok ki a teraszra.
Haza sem értem, de a barátnőm rámászik arra a pasira akibe beleszerettem még régen. Anya tökreteszi azt a helyet ahol imádtam lenni. Felsóhajtok és felmegyek a szobámba. Kat bent tollászkodik a szobájában. Lezuhanyzok én is és befekszem aludni. Éjjel ujjak simogatását érzem a bőrömön. Az ujjak végigperzselik a bőröm. Már megint vele álmodok. Valamikor reggel hétkor ébredek fel. Végigmászok a házon, hogy kávét főzzek. A személyzet is ilyenkor kel fel. Lassan visszamászok a szobámba. Kat ajtaja félig nyitva és éppen Rayenen lovagol. Felismerem a kezeit a hátán, na meg a Maddox gyűrű az ujján és a tetoválásait a kezén. Lassan felöltözöm és bevágom magam után az ajtót. Anya már teljes pompában reggelizik. Leülök mellé és szóba hozza a holnapi bemutatót.
-      A gróf szeretné, ha a párod lehetne az este - magyaráz.
-      Nem. Egyedül megyek - veszek el a szelet pirítóst.
-      Nem mehetsz egyedül. Hogy nézne az már ki. A gróffal mész és kész - csattan fel.
-      Anya nem vagyok már tíz éves! Eltudom dönteni, hogy kivel megyek. Fejezd be, hogy helyettem gondolkodsz - nézek rá mérgesen.
Abbahagyjuk a témát. Megérkezik a szerelmes pár is. Kat végig vigyorogja a reggelit. Rayen csak ül és végignéz rajtam. Könyörgök ne dugj meg a szemeiddel. Miután felszívódik mindenki átnézem a naptáram. Délután kettőkor elkell mennem a ruhámért, utána fodrász aztán vissza a házba. Még ennél is hatalmasabb kastélyban lesz a bemutató. Egész jól elpakolgatom a cuccaim délután kettőig. Kat nem jön velem inkább Rayen nyakán lóg. Elindulunk végre a ruhámért. A szalonban már várnak rám azt hiszem. Tíz perces késéssel meg is érkezünk. A ruhám gyönyörű és pontosan illik rám. A fodrászom görögösre csinálja meg a hajam. Mire visszaérünk teljes káosz van a házban. Mindenki ide oda futkározik. A dadám segít felöltözni és lassan kisminkelem magam. Kat is felöltözik és átjön beszélgetni. Amint csukódik az ajtóm már újból nyílik is ki. Rayen áll az ajtófélfának dőlve. Végignézek rajt és megállapodok a szemein. Azt hiszem szavak nélkül is tudunk kommunikálni. Ha hozzám érne felgyulladnék a kéjtől. Előveszem a nyakláncom mire felém sétál. Pontosan megáll mögöttem és átnyúl a fejem fölött a gyémánt berakásos nyakláncért. Ez az egyik kedvencem. Nem a gyémántok hanem a tisztasága miatt.
-      Fogd fel a hajad - mondja mély hangon.
Amint becsatolja a kis kapcsot végigsimít a nyakam vonalán. Libabőrös leszek és hirtelen felállok. Megbillenek kicsit hátra, egyből körém fonja a karjait. A lehelete a nyakamat perzseli mire elpirulok.
-      Óvatosan hercegnő - suttogja a fülembe.
-      Nem vagyok az - fogom meg a kezét.
-      Nekem az vagy - állít talpra.
Amint elenged fázni kezdek. Kisétál az ajtón és közben megigazítja a nyakkendőjét. Felsóhajtok és elindulok lefelé. A kocsi már vár ránk a kapu előtt. Amint beszállok észreveszem őt is.
-      Nincs kísérőm - pislogok rá.
-      Én vagyok a kísérőd - néz rám.    
-      Anyám megkért rá? - csatolom be magam.  
-      Igen - bólint rá.
-      Jellemző - mosolygok fanyarul.
Egész úton nem nézek rá pedig legszívesebben őt nézném. Pattanásig feszül bennem minden idegszálam. Vajon ez nála is így van? A gondolat menetem a kocsi fékezése szakítja meg. Mire feleszmélek már előttem áll és a kezét nyújtja. Megfogom és kiszállok. Kamerák és fényképezők villognak mindenfelé. Átkarolja a derekam és befelé vezet. Amint ajtón belül érünk már el is veszik a kabátom és elindulunk befelé. Mindenki odajön hozzánk és beszélgetni kezdenek. Fele társaságot nem ismerem. Anya kamubarátai. Rayen végig fogja a derekam. Azt hiszem jó, hogy tart különben kirohannék. Amíg beszélgetünk végig a kezére koncentrálok. Anya megnyitja az estet és elkezdődik a bemutató. Addig kiszökök a teraszra és meghúzódok az árnyékban. Kat már megint valami srácot fűzöget. Ágyból ágyba ugrál.
-      Megfázol - lép mögém Ray.
-      Legyél lovagias és hozd ide a kabátom - fordulok felé.
-      Nem vagyok a csicskásod - villan meg a szeme.
-      Megváltoztál Ray - dőlök a korlátnak.
-      Ahogyan te is - biccent egy aprót.
Leveszi a zakóját és a vállamra teríti. Végigsimít a nyakamon majd a számon is. Végig követem a keze útját a szememmel. Végül zsebre dugja és a szemeivel pásztáz.
-      Szóval építész vagy - mondja lazán.
-      Igen és divattervező - teszem hozzá.
-      A kettő még üti is egymást - mosolyog rám.
-      Szeretek tervezni és rendezni - vonok vállat.
-      Mint az anyád - lép közelebb.
-      Nem vagyok olyan, mint ő! - sziszegek rá.
Otthagyom a teraszon és a kezébe nyomom a zakóját. Egész este táncolok és beszélgetek. Rayen néha felbukkan a tömegben majd eltűnik. Amint meglátom egy szőke cicababát fűz éppen a festmények előtt. Előkerül a gróf is és felkér táncolni. Mivel tartanom kell az etikettet elmegyek vele.
-      Gyönyörű vagy ma este - mér végig.
-      Köszönöm - bólintok egy aprót.
-      Sokkal szebb vagy ha mosolyogsz - mosolyog rám.
-      Ritkán mosolygok - jegyzem meg halkan.
-      Igen. Észrevettem - forgat meg.
Amint lejár a tánc elenged és hívatom a kocsit. Hozzák a kabátom és Rayen is feltűnik mellettem. A szája széle és az ingje is rúzsfoltos. Letörlöm az ujjammal a száját és megigazítom a gyorsan begombolt kabátját is. 
-      Elfáradtál Casanova? - nézek fel rá.
-      Haza kell kísérnem a hercegnőt - adja fel rám a kabátom.
-      Ne hívj így! - morranok rá.
-      Miért? Zavar hercegnő? Végül is így kell szólítanom - mondja hidegen.
-      Menj vissza - indulok a kocsi felé.
-      Féltékeny vagy? - száll be mellém.
-      Mire? Arra, hogy ágyból ágyba ugrálsz? Sohasem nősz fel Maddox? - kérdezem gúnyosan.
-      Még mindig szűz vagy? - vág vissza.
-      Semmi közöd a magánéletemhez! - nézek ki az ablakon.
Ahogy megáll a kocsi kiszállok és a hülye ruhámban menni sem tudok. Rayen jót szórakozik rajtam. Leveszem útközben a cipőmet és felmászok az emeletre.
-      Újabban már követsz is? - nézek hátra rá.
-      Egy emeleten vagyunk - kezd el vetkőzni.
-      Hurrá - sóhajtok fel.
Mire felérünk megbotlok a hülye fodrokban és nekizuhanok az ajtónak. Lerakja a korlátra a zakóját és felhúz a földről. Átkarolja a derekam és beletúr a hajamba. Aztán a falhoz nyom és a fejem fölé viszi mindkét karom. Egy ideig bámuljuk egymást majd az ajkamra tapad. Belenyögök a szájába és ellazulok. Széttúrja a hajam és teljesen magához húz. Lentről zajok szűrődnek fel és lassan elválik az ajkamtól. Utána kapok és beletúrok a hajába. Visszahúzom a fejét, de nem engedi, hogy visszacsókoljak. Megtámaszkodik a fejem mellett és csak néz rám.
-      Ne kísérts - suttogja a számra.
Lefejti a kezem a hajából és elindul a szobája felé. Megrázom a fejem és bemegyek én is. Megnyalom az ajkam és még érzem a szája ízét az enyémen. Most komolyan csókolóztunk? Leveszem a ruhám és kábultam beállok a zuhany alá. Mire kijövök ott áll az ajtóm előtt és rám vár. Még mindig fel van öltözve. Visszatuszkol az ajtó mögé és nekinyom. Bezárja kulcsra és rátapad a nyakamra. Felnyögök amint lehúzza rólam a törülközőt. Végigsimít rajtam és vetkőzni kezd. Betol a zuhany alá és minden előjáték nélkül belém hatol. Egyszerre nyögünk fel mind a ketten. Lassan mozogni kezd bennem és a csempéhez szorítja a kezeim. Megszívja a nyakam és növeli a tempóját.
-      Kibaszottul szűk vagy. Teljesen kitöltelek... Annyira... Alig bírom tartani magam, hogy ne élvezzek el azonnal - mormolja a fülembe.      
Összefűzi az ujjainkat és gyorsabb tempóra veszi az iramot. Szinte egyszerre élvezünk el. Megremegek és elernyedek a karjai közt. Kihúzódik belőlem és lemossa a testem majd elzárja a zuhanyt. Kihúz és körbeteker a törölközőmmel. A derekára is teker egyet és kinyitja az ajtót.
-      Elmész? - keresem elő a hajszárítót.
-      Reggel elutazok - mondja röviden.
-      Értem - fordulok el.
Visszafordít maga elé és felemeli a fejem, hogy rá nézzek. Lágyan megcsókol és magához húz. Belemélyedünk a csókba és levegőhiány miatt válunk el.
-      Ha itt maradnék hajnalig dugnálak - túr bele a hajamba.  
-      Maradj - suttogom a szájára.
-      Ne kísérts - mosolyog rám.
Visszamosolygok rá és nekiállok hajat szárítani. Megvárja amíg elkészülök és visszamegy a szobájába. Megtanultam, hogy ne legyek túlságosan ragaszkodó a dolgokhoz. Lassan lefekszem és alig bírok aludni. Valamikor reggel öt körül alszom el. Délután kettőkor mászok le a nappaliba. Kat is kissé kótyagos még. Amint észbe kapok benyitok Rayen szobájába. Teljesen üres, mintha senki se járt volna benne. Visszaballagok a szobába és kicsit takarítok. Egy hétig úgyis tervezgetek valamit és elindulok állást keresni. Egyszerű gyors szex volt. Miért vártál mást Syd? Hiszen ő Rayen Maddox! Sosem változik. 





Nos, hát alkottam valamit. Tudom nem valami nagy dolog, de igyekszem fejlődni minnél többet és rövidebbet írni. Kérlek hagyjátok meg a véleményeteket, ha nem is mindig szóban csak pipáljatok, hiszen így tudom, hogy tetszett e amit itt összeírkálok :) 
Legyetek jók, jó olvasást, Boldog újévet :) 

Puszi Bell Boo, Bubi :) :*

2014. december 28., vasárnap

Bejelentkezés

Sziasztok! 

Nos igen, újra itt vagyok. Elkezdtem írni két könyvet. Ígérem úgy hozom a előre kidolgozott, átnézett fejezeteket, hogy ne kelljen késlekednem. Ez a könyv, kicsit másabb mint az eddigi írásaim. Remélhetőleg tetszeni fog ami kipattant a fejemből, ahogy eddigi blogjaimon is. A történet teljesen kitalált előre leszeretném szögezni mielőtt támadások érnének. Túlságosan sokat nem szeretnék beszélni csak a lényeget. A héten valamikor felkerül az első rész is. Addig is szerkesztem a blogot és várjatok rám... Muhahaha :) 

Pusszantás Bubi voltam :) 

Egy kis meglepi az első fejezetből. 

Azt hiszem szavak nélkül is tudunk kommunikálni. Ha hozzám érne felgyulladnék a kéjtől azt hiszem. Előveszem a nyakláncom mire felém sétál. Pontosan megáll mögöttem és átnyúl a fejem fölött a láncért.
-      Fogd fel a hajad - mondja mély hangon.
Amint becsatolja a láncot végigsimít a nyakam vonalán. Libabőrös leszek és hirtelen felállok. Megbillenek kicsit hátra mire körém fonja a karjait. A lehelete a nyakamat perzseli mire elpirulok.
-      Óvatosan hercegnő - suttogja a fülembe.
-      Nem vagyok az - fogom meg a kezét.
-      Nekem az vagy - állít talpra.
Amint elenged fázni kezdek. Kisétál az ajtón és közben megigazítja a nyakkendőjét. Felsóhajtok és elindulok lefelé.