2015. január 4., vasárnap

2. fejezet

2.


Miután elkezdek tervezgetni lemegyek fülessel és belefeledkezem a zenébe. Egy hét telt el, hogy lefeküdtem Rayennel. Egy hete nem kerestük a másikat. Azt hiszem nekünk nem kellenek szavak. Anélkül is megértjük, megérezzük egymást. Épp a konyha ablakán bámulok kifelé amikor egy fekete Aston Martin fordul be a ház elé. Kiszáll belőle Kat és Rayen. Megdermedek és őket bámulom egészen addig, amíg el nem tűnnek az ajtóban. Kat egyből felmegy a szobájába míg Rayen kitudja merre. Két kar támaszkodik a derekam mellé mire elindul bennem a bizsergés. Egy csókot nyom a fülem mögé és felsóhajt. Nem mozdulok meg egy percre sem. Belekortyolok a turmixomba és kifelé bámulok tovább. Végigsimít az ujjaival a hasamon majd teljesen magához húz.

-      Ne játssz velem - sóhajtok fel.
-      Szó sincs itt semmiféle játékról - mondja halkan.

Megfordulok a karjai közt és felnézek a szemeibe. Szinte izzanak a vágytól. Eltolnám magamtól, ha hagyná. Szorosan körém tapadnak a karjai.

-      Elmondanád mi bajod van? - állít meg a mozgásban.   
-      Mindenkivel lefekszel aki az utadba kerül? - nézek a szemeibe.
-      Miért kéne valakire is várnom? Talán rád? - tapaszt a hűtőhöz.
-      Remélem nem leszek tőled nemi beteg - morgok.
-      Teljesen egészséges vagyok! Veled ellentétben! - fogja meg a kezeim.
-      Semmi baj sincs velem! - meredek rá.
-      Egyszerűen féltékeny vagy ez a bajod - morran fel ő is.
-      Mire? Az ócska nőidre? - forgatom a szemeim. 
-      Nem. Arra, hogy nem a tiéd vagyok, hogy nem csak neked vagyok kiszolgáltatva. Önző vagy, mint az anyád! - enged el.
-      Mégis megdugtál - motyogom.

Leveszi a zakóját és leül velem szemben. Elmosogatom a poharam és gondolkodok. Nem vagyok olyan mint az anyám. Teljesen más vagyok. Utálom, hogy állandóan hozzá hasonlítanak, de ha ezt akarod Rayen megkapod! Pár perccel később telefont kapok. A gróf hív megint, mint az elmúlt héten vagy tízszer. Randira hívott, de nem volt kedvem elmenni vele. Hülye vagyok, hogy Rayenre várok.  

-      Halló! Igen én - veszem fel.
-      Hajlandó vagy velem eljönni randizni? - kérdezi felsóhajtva.
-      Hétvégén ráérek - mondom röviden.
-      Szombaton hatkor felveszlek a házatok előtt - mondja megkönnyebbülten.
-      Jó, akkor hatkor - bólintok magamnak.
-      Alig várom - nyomja ki.

Alig, hogy leteszem a személyzet beviharzik a konyhába és vacsorához készülődnek. Felkapom a turmixom és elindulok kifelé. Rayen egészen a szobámig követ. Bemegy a sajátjába és útközben összefut Katrinnel. Átöltözök futó cuccba és elindulok. Mielőtt anya rám találna már két biztonságis követ a nyomomba. Kezdődik előröl, hurrá! Kifutok magamból minden dühöt. Ha így játszunk legyen! Mire visszaérünk teljesen leizzadtam magam. Gyorsan felmegyek zuhanyozni és folytatom a munkámat. Amint nekiállok megérzem Rayen tekintetét magamon.

-      Ne bámulj! - nézek fel rá.
-      Zavar, hogy nézlek hercegnő? - ül le elém.
-      Nem tudnál mást zaklatni? - dőlök hátra.
-      Jelen pillanatban téged akarlak zaklatni - kortyol bele a whiskybe.
-      Most megint mivel? Hozzám vágod, hogy olyan vagyok mint az anyám? Azon a részen már túlestünk, kétszer is  - teszem keresztbe a lábaim.
-      Akarsz engem igaz? - néz rám fura szemekkel.
-      Tévedésben élsz - rázom meg a fejem.
-      Helyes. Ugyanis semmiféle kapcsolatot nem fogok létrehozni senkivel sem. Még veled sem - dől előre.
-      Most, hogy ezt kiadtad magadból, menj és hagyj engem dolgozni - dőlök vissza a munkám fölé.
-      Nem ezért jöttem! - áll fel.

Leteszi a poharat és mögém sétál. Kiveszi a kezemből a ceruzát majd székestől megfordít. Felhúz és az asztalra ültet. A csípőjére húzza a lábaim és rátapad az ajkamra. Megkapaszkodok a karjában és a hajába túrok. Kigombolja rajtam a farmert és elkezdi lefelé rángatni. Elengedi a lábaim és teljesen lehúzza rólam. A bokámtól felfelé elkezdi a lábam csókolgatni. Végül elér a bugyimhoz és félrehúzza. A nyelvével kezd el izgatni mire felnyögök. Beletúrok a hajába és hátradőlök az asztalon. Épp, hogy elérem a csúcsot amikor leáll. Anyagok suhogását hallom és már bennem is van. Felhúz magához és addig dugunk az asztalon amíg van erőnk egymást kínozni. Miután vagy ötödszörre elélvezek kihúzódik belőlem és megcsókol. Visszahúzza rám a szűk farmert és belesuttog a fülembe.

-      Ne zuhanyozz le - húzódik el.

Végigsimít az ajkamon és magamra hagy. Miután letisztul az agyam visszarendezek mindent az asztalon. Én vagyok az utolsó aki asztalhoz ül. Egész vacsora alatt nedves vagyok tőle, amitől az őrületig felizgulok. A szemem sarkából rápillantok. Éppen Katrinnel beszélget. Anya valamiről magyaráz, de egy percig sem figyelek rá. Alig eszek valamit, mert nem tudok másra koncentrálni, csak a vágyamra. Legelsőnek kelek fel és elindulok zuhanyozni. Rayen utolér a szobámnál és az ajtóhoz tapaszt.

-      Nem fogunk járni, se randizni. Akkor duglak meg amikor akarlak. Amikor szükségem van rá. Megfelel őfelsége? - mormolja a fülembe.
-      Arra kérsz, hogy legyek a szex rabszolgád? - simulok hozzá.
-      Igen. Semmi érzelmek. Semmi kötődés, csak szex. Benne vagy? - nyúl a farmeromhoz.
-      Igen - nyögök fel.
-      Tocsogsz tőlem - csókolgatja a nyakam.
-      Azt mondtad... Ne zuhanyozzak le - nyöszörgöm.
-      Hm, engedelmes vagy - nyomja hozzám magát.   

Behúz az ajtón belülre, nehogy valaki meglásson. Elfordítja a kulcsot és játszani kezd a mellemmel. Lehúzza rólam, a fehérneműn kívül minden mást. Elidőzik a hátamon.

-      Fájt amikor magadra varrattad? - húzza végig a kezét a tetoválásomon.
-      Csak a fenekemnél - motyogom.
-      Gyönyörű - csókolgatja a gerincem.

Imádom az angyalszárnyaim a hátamon. Anya szerencsére még nem látta. Azt hiszem elájulna a látványától. Maga felé fordít és az ágyhoz lépkedünk. Ráfektet és fölém mászik. Lassan levetkőztetem és belefeledkezem az ő tetoválásába a testén. A múltkor nem nagyon volt időm nézegetni. 

-      Te is varrattál - húzom végig az ujjam az oldalán.
-      Nincs nyúlka piszka - emeli fel a kezem. 

Belém folytja a szavakat a szájával. Majdnem belefeledkezünk, hogy ennek csak sima dugásnak kéne lennie. Rayen kapcsol és gyorsan levetkőztet. Meztelenre vetkőzik és felhúz az ölébe. Belém csúszik és a hátamra viszi a kezeit. Kissé hátradönt és teljesen bennem van. Hátrahajtom a fejem és hagyom, hogy szétdugja az agyamat. A mellem csókolgatja amíg eljutunk a csúcsra. A hátamra fektet és belém élvez, amint elélvezek én is. Beletúrok a hajába és magamhoz húzom. Beletemeti a fejét a nyakamba és amíg remegünk rajtam fekszik. Kihúzódik és felkap a karjába. Bemászunk a zuhanykabinba és lefürdünk. A mellkasának dőlök és hagyom magam.

-      Minden nőddel ezt csinálod? - nézek fel rá.
-      Nem. Csak lelépek - simít ki pár hajszálat a szememből. 
-      Értem - pislogok.
-      Ne képzelj bele ebbe semmit. Világosan megmondtam mit akarok - fordít a fal felé.
-      Ne aggódj felfogtam - motyogom az orrom alatt.

Lemossa a hátam és kiszállunk. Felszedi a ruháit és átballag a szobájába. Katrin átnéz hozzám még mielőtt elaludnék. Sunyi szemekkel néz rám, mire kibeszélek magamból mindent.

-      Komolyan belementél? - pislog rám.
-      Ne mond, hogy téged is megkért - dőlök hátra.
-      Nem. Egyszer dugtunk és semmi több. Úgy bánt velem az ágyban, mint egy útszélivel úgyhogy nem kérek belőle többet - fújtat.
-      Az a legnagyobb bajom, hogy élvezem ezt ami kettőnk közt van - nézek a szemébe.
-      Meddig voltál azzal a nyálas képű fehérnemű modellel? Fél évig? Vele meg egy napot és már beleestél - csóválja a fejét.
-      Maxbe nem estem bele, csak nagy volt a... Mindegy. Rayen más... Gyerekkorom óta ismerem és... - hallgatok el.
-      Belevagy esve! - nevet fel Katrin.
-      Szó sincs róla - rázom meg a fejem.

Megölel mielőtt elindulna a szobájába. Felsóhajtok és lefekszem aludni.
A következő napok csak úgy elszállnak. Végre sikerül befejeznem a terveim és elindulok a városba beadni több helyre is. Mindegyik cég ahol voltam tárt kezekkel várt. Vajon, ha nem egy grófnő lenne az anyám és nem Hoffelmann lenne a nevem, akkor is így fogadtak volna? Azt kétlem, hogy így körülrajongtak volna. Inkább egy egyszerű céghez mentem. A titkárnő majdnem szívinfarktust kapott amikor elmondtam, hogy hívnak. A főnökkel beszéltem és tetszett neki a tervem. Egy tetőteres luxuslakást terveztem meg a héten. Azt hiszem van munkahelyem. Mosolyogva indulok kifelé a testőrömmel egyetemben. Ahogy kilépek az ajtón több száz fotós kattintgatja a gépét. Daniel a testőröm maga mögé tol és próbál utat nyitni a tömegben. Megfogom a karját és próbálok utána menni. Nagy nehezen beszállunk a kocsiba és elindulunk a birtokra. Amint belépek az ajtón anya Rayennel beszélget. Az érkezésemre felkapja a fejét és megakad a szeme a terveimen.

-      Remélem egyik céghez sem akarsz menni. Rayennel arról beszélgettünk, hogy dolgozhatnál nála - lép elém anya.
-      Nem akarok nála dolgozni - veszem le a kabátomat.
-      De kicsim... Ismerős helyen lennél és... - félbeszakítom.
-      Már van munkahelyem - indulok a szobám felé.
-      De... - hallgat el anya.

Félúton vetkőzni kezdek mire eszembe jut, hogy nem a Párizsi lakásomban vagyok. Ott már az ajtóban elkezdtem vetkőzni. Amint ledobálom a cuccaim észreveszek egy hatalmas dobozt az ágyam közepén. A hülye nem veszi észre a hatalmas vörös dobozt. Kinyitom és meglátok benne egy gyönyörű vörös ruhát. Félretolom és lefekszem az ágyra. Megint hamupipőkét kell játszanom.

-      Láttad milyen... - tör rám Kat.
-      Láttam. A tiéd milyen? - kérdezem.
-      Lila - válaszol röviden.

Ledől mellém és elneveti magát. Elmosolyodom én is és gyorsan átöltözök. Kattel lemegyünk úszni egy kicsit a medencéhez. Azt a kék fürdőruhát veszem fel amit még Hawaiira vettem. Ugrunk egy bombát és nevetve a felszínre jövünk. Anya barátnői is éppen átjönnek és csatlakoznak hozzánk a medencénél. Megpróbálok elvegyülni köztük én is. Az egyikük elhozta a lányát is. Szőke haj, kék szemek. Rayen totális esete. Amint meglátja Rayent már rá is akaszkodik .Aztán eszembe jut a randim a gróffal. Kimászok a medencéből és megnézem az órát. Egy órám van hatig. Gyorsan lezuhanyzom és varázsolok magamra valami értelmes fejet. Egy türkiz kék csipkés ruhát veszek fel, fekete magas sarkúval. Előcibálok egy fekete bőrkabátot és elindulok lefelé. Percre pontosan hatkor csengetnek. A lakájunk nyit ajtót. Beljebb lép és amint meglát elmosolyodik.

-      Szépségem - biccent egy aprót.
-      Indulhatunk - veszem fel a kabátom.

Beszállok a puccos kocsijába és elindulunk. Útközben a kezét a combomra rakja és már akkor megbánom, hogy igent mondtam. Lefejtem a kezét és keresztbe teszem a lábam. A belvárosban vacsorázunk a sok sznob közt. Úgy méregetnek mint egy darab eladó húst. Egész végig feszélyezve érzem magam. Vacsora után elmegyünk még sétálni. Amint hazafelé megyünk újból elkezd fogdosni. Valahol leállunk útközben és rám mászik.

-      Állj le! - tolom el magamtól.
-      Kívánlak és tudom, hogy te is - húzza fel a szoknyám.
-      Ne érj hozzám vagy esküszöm megütlek - fogom meg a kezét.
-      Ha nem öltöznél úgy mint egy útszéli bírnák magammal - húz át az ölébe.
-      Engedj már el! Egyáltalán nem vonzódom hozzád! Értsd meg - nyitom ki a kocsiajtót.

Épp, hogy kimászok az öléből becsapja az ajtót és elhúz. Előkotrom a telefonom és felhívom Rayent. A harmadik csengésre felveszi. Kezdek kissé fázni a ruhámban.

-      Nagyon jó okot mondj... Éppen... - mormolja.
-      Nem érdekel mit csináltál. El tudsz jönni értem? - kérdezem fázósan.    
-      Miért nem tud hazahozni a grófod? - gúnyolódik.
-      Hagyjuk. Hazagyalogolok - sóhajtok fel.
-      Hol vagy? - kérdezi érdeklődve.
-      Nem tudom. Sötét van - nézek körbe.
-      Keress egy buszmegállót vagy valamit amíg oda nem érek - hallom a kocsi ajtó csapódását.
-      A semmi közepén? - nevetek fel.
-      Megölöm... - morogja.

Alig húsz percig álldogálok világító telefonnal amíg Rayen rám nem talál. Kiszáll a kocsiból és magához húz. Kinyitja a kocsiajtót és beültet. Beszáll és max-ra tekeri  a fűtést. Leveszem a cipőim és felhúzom a lábam. Amint megérkezünk a házhoz kiszállok és befutok az ajtón. Alig jutok el a szobámig, Rayen elkapja a derekam és magához húz. A mellkasába rejtem az arcom.

-      Mi történt? Mit kerestél egyedül ott kint? - emeli fel a fejem.
-      Ellenkeztem és egyszerűen otthagyott - motyogom.

Beletúr a hajamba és magához ölel szorosan. Amint megnyugszom kiszabadulok a szorításából és bemegyek a szobámba. Semmi érzelem. Nem kell az ölelése, ha nincs benne semmi.  Újból lezuhanyzom és befekszem aludni. Reggel elsőnek kelek fel és lemegyek kávézni. Rayen utánam jön és megáll előttem.

-      Jól vagy? - tűri el a hajam a szememből.  
-      Semmi bajom, ne foglalkozz vele - húzom el a kezét.
-      Baj, ha megérintelek? - fogja meg a kezem.
-      Te mondtad, hogy érzelmek nélkül. Ne érints meg ha nem... - félbeszakít.
-      Ha nem dugunk? - vágja rá mérgesen.
-      Igen. Ne ölelgess, ha nincs benne érzelem és ne érints meg. Sőt ne is szólj hozzám - mászok le a konyhapultról.

Egyedül hagyom és felmegyek. Belementem ebbe az érzelemmentességbe és még neki nem tetszik, hogy nem érhet hozzám. Nem vagyok a ribanca, hogy így játsszon velem. Legfőképpen ez engem miért zavar? Mielőtt bemennék a városba elkapja a karom és behúz a dolgozó szobámba.

-      Most tisztázzunk valamit. Nem kértem érzelmeket és elfogadtad. De azt ne kérd tőlem, hogy hozzád se érjek, mert azt én nem fogadom el - nyom az ajtónak.
-      Van még rajtam kívül tíz másik akit fogdoshatsz - nézek a szemeibe.
-      Mert az enyém vagy - csókol meg.

Beletúrok a hajába és magamhoz húzom. Sikeresen eltereli a figyelmem és a bűvkörébe kerülök. Beletúr a hajamba és végigsimít rajtam majd elszakad a számtól és a nyakamat kezdi el csókolgatni. Elengedem magam és jólesően felnyögök. Felhúzza a szoknyám és az ölébe kap.

-      Maradj így - engedi el a lábaim.
-      Folyton csak így vagyok. Kitalálhatnál valami újat is - nézek a szemeibe.

Kigombolja a nadrágját és lejjebb tolja a derekán. Megnyálaztatja velem az ujjait és végigsimít rajtam. Kissé megrándulok mire elvigyorogja magát és lassan belém mélyed. Mindkét kezem a fejem fölé viszi és odaszorítja őket miközben a csípőjével egyenletesen mozog. Keményen és erősen mozgunk mind a ketten. A szájába fojtom a sikolyomat. A gondolataim teljesen szétkuszáltak és már fogalmam sincs miért akartam bemenni a városba. Kihúzódik és visszaigazítja magát majd lehúzza a szoknyám és vadul megcsókol.

-      Legyél jó hercegnő - simít végig az ajkamon.

Egyedül maradok összekuszált fejjel. Kell pár perc, hogy összetudjam szedni a gondolataim. Végül elindulok a fodrászomhoz és befestetem a hajam csoki barnára. Őszintén tetszik, amit mi ketten művelünk egymással. Amíg csinálják a hajam beszélgetni kezdünk. Mindegy miről csak ne Rayenre gondoljak. Kelly felhozza Maxet és, hogy a városban tartózkodik. Erre az információra nem voltam kíváncsi. Amint végzünk elvigyorodom és elindulok a kocsi felé. Az egyik pirosnál meglátom Rayent és az ügyfeleit ebédelni. Nem messze tőlük Max beszélget a modell haverjaival. Haverok, inkább megölik egymást csakhogy ők legyenek a következő alsónemű modell reklámban. Megforgatom a szemem és szólok a sofőrnek, hogy álljon meg. Max egyből kiszúr a tömegben még így is, hogy barna vagyok. Max elméletileg meleg. Leginkább ezért is szakítottunk. Egyébként legjobb barátok vagyunk. Azért a szex nálunk sem hiányozhatott. Amint a nevemen szólít két égető szempárt érzek meg a hátamba fúródni.

-      Sissy? - fogja meg a karom.
-      Ó... Szia Max - pislogok rá.
-      Kerestelek otthon, de már késő volt - néz a szemeimbe.
-      Akkor már félúton voltunk Párizs felé - húzom vissza a karom.
-      Beszélhetünk valahol máshol? - néz körbe.
-      Oké - bólintok rá.

Elindulunk a kocsi felé és beszállunk. Egészen a házunkig nem szólalunk meg. Amint kiszállunk a kocsiból egymásnak esünk és felmászunk a szobámba. Amint csukódik mögöttünk az ajtó vetkőztetni kezd. Mire elérnénk az ágyhoz leállítom.

-      Ne... - fogom meg a karját.
-      Sajnálom... Nem akartalak letámadni - rázza meg a fejét.
-      Őrültséget művelünk - szedem össze a cuccaim.
-      Jobb lesz ha visszamegyek - kezd el öltözni.
-      Összejött már Owennel? - ülök le az ágyra.
-      Francba is nem... - ül le mellém.
-      Még mindig azt hiszi, hogy mi ketten? - nézek rá.
-      Nem. Tudja, hogy nincs senkim - dől hátra.
-      Azt is tudja, hogy szívesen megdugod a legjobb barátodat is? - ülök a csípőjére.  
-      Syd ne kísértsd a józanságomat - emelkedik fel hozzám.  
-      Semmit sem csináltam - pislogok ártatlanul.
-      Megyek mielőtt... mielőtt megduglak - veszi fel a pólóját.

Aprót bólintok és felveszek valamit én is. Rayen éppen a múltkori szőke csajjal beszélget a nappaliban. Kikísérem az ajtóig és búcsúzásképpen megölelem. Megvárom amíg beszáll a kocsiba és visszamegyek. Rayent a konyhában találom egyedül. Kikutatom a turmixom és felé fordulok. Furcsa szemekkel néz rám. Pislogok párat és várok mikor robban benne a bomba. A zakó megfeszül a karján amint felkel a székről. Elém sétál és elveszi a turmixom.

-      Hányszor élveztél el? Kétszer? Háromszor? - emeli fel a fejem.
-      Semmi közöd hozzá - húzom ki magam.
-      Úgy látszik nem vagy tisztában a helyzetünkkel - mormolja.
-      Nem tilthatod meg, kivel feküdjek le! - csattanok fel.
-      Az én játékszerem vagy nem másoké. Csak én tehetem beléd a farkam értve vagyok? - szorít a bárpulthoz.
-      Nem vagyok játékszer! - tolom el.
-      Beleegyeztél, hogy a rabszolgám leszel - karolja át a derekam.
-      Bele, de abba nem, hogy gátakat szabsz nekem - állom a tekintetét.
-      Egyetlen kis titok az ára és azzal kefélhetsz akivel akarsz - nyalja meg az ajkait.
-      Nincsenek titkaim - mondom röviden.
-      Titkai mindenkinek vannak - tűri el a hajam.
-      Titkot, titokért cserébe. Ez az ára - mosolygok rá bájosan.

Belenéz a szemembe és egy ideig csak bámul. Enged a szorításán és egy aprót bólint. Egyikünk sem mond semmit. Látni rajta, hogy válogatja mit mondjon el nekem. Anya letámad minket a konyhában így elenged és elindul.

-      Van köztetek valami? - kérdezi kíváncsian.
-      Barátok vagyunk anya - válaszolok bunkón.
-      A barátok nem úgy gabalyodnak össze mint ti ketten - jegyzi meg gúnyosan.
-      Nincs köztünk semmi és nem is lesz. Nem akar engem, szóval ne kezdj el összeházasítani minket - sóhajtok fel.

A polgármester jött el hozzánk, hogy átadja a meghívót a születésnapi partyjára. Miután kibámulja magát a melleimen meg a fenekemen leülnek beszélgetni. Visszalógok a turmixomért és megkeresem Rayent. A kertben találok rá a készülő jaquzzi előtt.

-      Szerettem ezt a helyet - szólal meg.
-      Én is - ülök le a hintaágyba.
-      Nem bántam meg, hogy elvettem a szüzességedet - állítja meg a hintát.

Megdermedek és felnézek rá. Elkapja a fejem és mélyen megcsókol. Ez lett volna a titka? Az a mi titkunk nem az övé.    


Sziasztok! 

Kicsit hosszabb lett, mint az előző. Elfelejtettem a múltkor mondani, hogy lesznek benne +18 - as részek is. Fel is fogom tüntetni az oldalon, bocsássatok meg. Nos remélem megfelelő lesz, akinek meg nem tetszik ne olvassa, ja és bekaphatja. Akinek meg igen pacsit rá :D ;) Zenét hallgasson mindenki amilyen a saját stílusa. 
Nos a következő rész szerdán kerül fel mert vizsgázok :( Kívánjatok sok szerencsét, én is kívánok a holnapi sulihoz. Örülnék, ha reklámoznátok vagy esetleg egy két komit is kapnék, hogy milyen, mit csináljak, vagy egyszerűen tanácsot adtok. Nagyon köszönöm. 


Jó olvasást.  Pusszantás Bubi :***




1 megjegyzés: