13.
Mi? –
döbbenek le.
- Nem akarok
tovább várni! Se a jobb pillanatra. Gyere hozzám! – jelenti ki határozottan.
- Én… -
pánikolok be.
Mindenki minket néz lélegzet visszafojtva.
Mindig is utálok a középpontban lenni. Gideon szúrós szemekkel néz rám, mintha
az igazát bizonyítaná. Kiszakadok a karjai közül és felkapom a kocsi kulcsot
meg a kabátom. Bevágódok a kocsiba és hazamegyek. Az úton kétszer is eltévedek,
mire rátalálok az utópályára. Nem vagyok kész az anyaságra, egy esküvőre meg
végképp nem. Azt sem tudom, hogy fogom bírni a terhesség további részét. A ház elé parkolva fogom fel, hogy otthagytam
azt az embert, akit szeretek. Valószínűleg az ellenkezőjét gondolja az
egésznek. Kiszállok a kocsiból és besétálok a nappaliba. Egy darabig várok,
megiszok egy teát majd felmegyek lezuhanyozni. Gyűlölöm a meglepetéseket! Leráncigálom
magamról a ruhát és a földön hagyom. Nyugodj meg Syd! Mélyeket sóhajtozok, majd
beállok a zuhany alá. Folyatni kezdem a vizet, majd egy órán keresztül ki sem
szállok. Ajtócsapódásra veszem fel a fejem. Gyorsan megtörölközök és
felöltözöm. Lemegyek hozzá és anyát veszem észre a nappaliban.
- Mi a fene
ütött beléd? – lép elém mérgesen.
Ránézek, majd bemegyek a konyhába enni,
mintha itt sem lenne. Utánam jön és beáll az út közepére kérdezősködni. Leülök
a bárpulthoz minél messzebb tőle, hogy bosszantsam.
- Bántott
Rayen? Megfenyegetett? Mért hagytad ott Gideont? – teszi le a táskáját.
Újabb ajtócsapódás és megjelenik apa. Ő is
értetlen és meglepődött fejet vág. Anya faképnél hagy minket, látva a
szótlanságom. Kérdő szemekkel néz rám, majd apához fordulva mormol valamit.
- Ne kezdj
bele! Nem vagyok kíváncsi rá! - sóhajtok
fel jólesően.
- Muszáj lesz!
Felneveltem őt Syd, még ha nem is a fiam – támaszkodik a pultra.
- Engem is
felnevelhettél volna! – csattanok fel.
- Így van, de
anyádnál biztonságban voltál – bólint fájdalmasan.
- Elakarod
érni, hogy szarul érezzem magam? Ne fáradj, már sikerült! – tolom el a kaját
előlem.
- Kicsim,
fejezd ezt be! Viselkedj felnőtt módjára! – szól rám mérgesen.
- Menj el!
Most! – állok fel.
Kisétálok a nappaliba és várom, hogy
elmenjen. Felveszi a zakóját, majd kisétál az ajtón, egyedül hagyva engem. Anya
egy bőrönddel a kezében jön ki a hálóból. Elköszön tőlem majd becsukja az
ajtót, majd hallom ahogy utasítgatni kezdi a testőrjeinket. Raffy mellém sétál
és a lábamnak dől. Bezárom az ajtókat, beírom a riasztó számát aztán lefekszem
aludni.
Napok telnek el és egyedül vagyok a házban,
ahogy az elején is. Gideon ruhái és a kocsija eltűnt a házból. Éppen
ultrahangra megyek, elég kialvatlan állapotban. Megkértem Gideon sofőrjét
mielőtt elment volna, hogy vigyen be. Nem tudnék így vezetni. Megölném magam, a
babát és még ki tudja kiket nem. Az orvos széles mosollyal fogad majd megnézi a
picit és elmagyarázza, hogy az ötödik hónapban vagyok. Az orvos elszámolt a
múltkor valamit. Egy hetet talán, de hónapokat? Hazafelé telefont kapok egy
ismeretlen számról.
- Tessék! –
szólok bele kíváncsian.
- Jó reggelt,
Grófné! Mr. Maddox ügyvédje vagyok. Az utóbbi időben nem tudtam önt elérni.
Érdeklődni szeretnék, hogy kitöltötte már a papírokat? – hadarja.
- Még nem
tudtam, volt egy kisebb balesetem – mondom lefagyva.
- Minél előbb
nézze át őket, kérem! Szeretnénk tovább jutni az ügyben! – mondja kedvesebben.
- Rendben! –
sóhajtok fel.
- Ne
haragudjon, ha zavartam – nyomja ki bunkón.
Rayen nem hazudott. Mégis kaptam levelet. Előre szólok, hogy vigyen be hozzá. Nem érdekel,
ha dolgozik, a gyerekem előre valóbb. Útközben kezdem furán érezni magam. A cég
előtt gyorsan kiszállok és besétálok. Páran fura szemmel néznek rám, én meg
dühösen rájuk. Felliftezek hozzá és bejelentkezek a titkárnőjénél.
- Sajnálom, ma
még nem jött be! – néz rám furcsán.
- Ő mondta,
hogy mond ezt? – morranok rá.
- Elfoglalt és
most megbeszélése van – áll fel.
- Megvárom! –
bólintok rá határozottan.
Amíg a kanapéhoz sétálok, nyílik az ajtó és
kijön rajt Mia, Rose anyja. Érdeklődve nézek rá majd Gideonra. Az ajtóban apró
csókot nyom a szájára, mire tátott szájjal nézek rájuk. Ezt nem hiszem el!
Felsóhajtok kissé hangosabban, mint szerettem volna, mire rám villan a
tekintetük. Mia örömittasan pillant rám, míg Gideon fáradtan. Megvárom amíg
elmegy és bemegyek hozzá.
- Kaptam
levelet Rayen ügyvédjétől, igaz? – állok meg az íróasztallal szemben.
- Már
elküldtem. Valószínűleg megkaptad – mondja közömbösen.
- Mért nem
szóltál róla? – ülök le elfáradva az ácsorgástól.
- Én akartam
lenni a gyereked apja, nem ő! Remélem örülhet most! Visszamegyek Miához,
megkaphat téged! Most pedig menj el, dolgoznom kell! – küld el bunkó módon.
Felállok egy szó nélkül, aztán kisétálok az
ajtón, majd becsukom magam után és idegesen nyomkodni kezdem a gombot. Pár
percet kell várnom a liftre. Amikor megjön, beszállok a tömeghez és igyekszem
nem elsírni magam. Hülyét csinált belőlem! Egyszerűen beleszerettem erre… A
garázsba érve még tartom magam. Elküldöm a kocsit és felhívom Katrint. Rá van
most szükségem.
- Szia szívem!
– köszön lelkesen.
- Beszélhetünk?
– motyogom.
- Jól vagy? –
kérdezi aggódva.
- El tudsz
jönni értem? – indulok el gyalog a garázsból.
- Merre vagy?
– indul el.
- A cégnél,
csak siess – nyomom ki.
Kisétálok a főbejárathoz, hogy minél előbb
észrevegyen. Alig telik el öt perc Kat kivágódik a kocsiból és mellém siet.
Megrázom a fejem és visszamegyünk a kocsijához. Útközben háromszor is elbőgőm
magam. Kat folyton kérdezősködik, de nem tudok válaszolni. Muszáj előbb
kisírnom magam. Visszamegyünk Gideon házába és egy tea mellett elmesélek neki
mindent. Először rám dühös majd Gideonra.
- Ugyan úgy
bejárok dolgozni, alsóbb beosztást kérek, aztán elköltözöm – vonok vállat
szomorúan.
- Hozzám
bármikor jöhettek! – fogja meg a kezem vigasztalóan.
- Tudom! Az
egészben csak az fáj, hogy azt hittem szeret – sóhajtok fel.
- Aludj egy
kicsit! Sápadt vagy! Addig itt maradok – mosolyog rám.
Aprót bólintok és elfekszem a kanapén. Raffy
lefekszik a szőnyegre és folyamatosan engem bámul. Megvakarom a fejét és pár
percen belül elnyom az álom.
Suttogásra ébredek fel a konyha felől.
Kilesek és meglátom Katrint Gideonnal beszélgetni. Mi a francot keres itt azok
után? Figyelek minden szavukra és olyat is hallok amit nem akarok.
- Elment az
eszed? Összetörted őt! – morran fel Kat.
- Faképnél
hagyott miután megkértem a kezét! – vágja rá dühösen.
- Meg sem
fordult a fejedben, hogy fél az egésztől? Az anyaságtól meg főleg? Tényleg
ennyire hülye vagy? – kiabálja le a fejét.
- Egy szóval
sem említette, hogy… - hallgat el.
- Mert
szerelmes beléd te idióta, ha nem vetted volna észre! Melyik szerelmes nő,
tudna épeszű maradni a közeledben? Eszedbe se jutott, hogy megbeszéld vele
igaz? Egyből odaköltöztél a volt feleségedhez! Meg is dugtad? Esetleg elveszed
őt? – fújtat, mint egy kiscica.
Felkelek, mielőtt elfajulnak a dolgok és
felpofozza. Kisétálok hozzájuk és Kat mellé állok. Megtudom vívni a harcaim,
csak ezt már nem érdemes. Gideon kerek perec kimondta, hogy nem akar engem.
Belefáradtam, hogy harcoljak másokért!
- Most hagyd
abba Katrin! Semmi értelme! – küldöm el.
- De… Nagyon
ajánlom, hogy ezek után hagyd békén! – hagy minket kettesben.
Kicsörtet a házból az udvarra majd
bevágódik a kocsijába. A falnak dőlök és
várok. Mi a frászt mondjak ezek után? Nem tudok úgy tenni, mintha meg sem
történt volna. Ennyire látja mindenki, hogy totál belezúgtam?
- Nem akarok
beszélgetni és egy jó darabig senkit sem akarok a közelemben látni! Amint tudok
elköltözöm és másik beosztást kérek – nézek a szemeibe.
- Nem kell
elköltöznöd. Itt maradhattok – lazítja meg a nyakkendőjét.
- Nem akarok
itt maradni. Találok lakást egyedül is. Azt hiszem visszaköltöztök – fonom
magam köré a karjaimat.
- Kurvára nem
mész sehová sem! Ne kezd előröl! Nem tudnék nyugodt lenni! – sétál elém.
- Miért? –
bámulom a földet.
- Mert
szeretlek, bassza meg! –támaszkodik meg a fejem mellett.
- Hazudsz! –
rázom meg a fejem.
- Sohasem
hazudtam neked! Akarlak! Kibaszottul akarlak! Szeretlek Syd! Annyira, hogy
beledöglök, ha elveszítelek! – tapad az ajkamra.
Elsírom magam miközben csókolózunk. Beletúrok
a hajába és hozzátapadok. Szorosan magához ölel majd szaggatni kezdjük
egymásról a ruhákat. Áttér a nyakamra, miközben a nadrágomat cibálja lefelé. A
cipzárnál egyszerűen kettérepíti és felkap a csípőjére. Kiszabadítja magát és
lefogja mindkét kezem, miközben belém hatol. Addig csókoljuk a másikat, amíg
kapkodni nem kezdjük a levegőt. Amint mindketten elélvezünk még pár percig így
állunk. Magához húz a lehető legközelebb. A hajába temetem az arcom és simogatom
a tarkóját. Elindul velem a lenti fürdőbe majd a lábamra állít. Végignézünk
egymáson és elnevetjük magunkat. Cafatokban lógnak rajtunk a ruhák.
- Sajnálom! –
néz végig rajtam.
Megrázom a fejem és leveszem a többi darabot.
Megállít a vetkőzésben és egyik kezével magához húzva lágyan megcsókol. Beletúr
a hajamba majd elszakadva az ajkamtól a fülembe suttog.
- Leszel a
feleségem Syd? – suttogja lágyan.
- Igen!
Leszek! – ugrok a nyakába.
Közelebb húz magához mire apró szúrást érzek
meg lentről. Eltolom magamtól majd várok egy kicsit. Végigtapogatom a pocakom
és várok egy újabb szúrásra. Amikor újra érzem, hatalmad vigyor terül szét az
arcomon. Meghatódva várom az újabb
mozgást, de elmarad.
- Hé, szólalj
meg! – fogja meg a kezem Gideon, aggódva.
- Megmozdult!
– mosolygok rá boldogan.
- Mi? – néz
rám értetlenül.
- A kicsi, a
bébink. Mozog! – sírom el magam boldogságomban.
Rám mosolyog majd apró csókokat nyom a
hasamra. Együtt lezuhanyozunk, majd lefekszünk tévézni. Egész végig a hasamat
simogatja, amíg meg nem mozdul. Megdermed a keze és felülve vár. Egész jól
szórakozom rajta. Hiszen már végigcsinált egy terhességet, mi ebben a meglepő?
- Miért vagy
ennyire meglepődve? – kérdezek rá.
- Mia…
Gyűlölte, hogy sikerült gyereket csinálnunk – kulcsolja át a térdét, mint egy
megbántott kisgyerek.
- Mi? – ülök
fel meglepődve.
- Gyűlölt
engem, a lányunkat. Megpróbálta megölni mindkettőjüket. Ha pár perccel később
érkezem haza már nem élnek. Sohasem láttam volna felnőni a lányom – leheli
fájdalmasan.
- Ezt miért
nem mondtad eddig? – mászok elé.
- Elég a magad
baja Syd! – néz a szemembe fáradtan.
- Férfiak! –
forgatom a szemem nem tetszően.
- Mióta
elváltam tőle, vigyázok a nőkkel! Nem bízom bennük! Játszom velük! Te más vagy.
Okos, szexi, nagyszájú… - dönt a hátamra teljesen személyiség csere után.
- Velem is
játszottál Mr. Seggfej? – húzom még közelebb.
- Az ágyon
kívül sohasem! – csókol meg vágyakozva.
- Remélem is!
Bosszút állok, ha mégis! – vigyorgok rá ördögien.
- Boszorka! –
húzódik el tőlem nevetve.
- A személyes
boszorkád! – csókolok vissza mélyebben.
A csókcsatánkat egy élesebb szúrás szakítja
félbe. A kicsi hatalmasat rúg az oldalamba, mire a levegő is belém szorul. Odakapok
és kicsit összegörnyedek. Gideon óvatosan masszírozni kezdi az oldalam. El sem
hiszem, hogy szeret engem. A titokzatos, seggfej uraság szeret engem. Mellém
fekszik és apró csókokat nyom a nyakamra, mire felizgulok.
- Fejezd be! –
sziszegem jólesően.
- Beindultál?
Hm, jó! – húzza végig az ujját a gerincemen.
- Gideon! –
nyögöm ki a nevét.
Felhúzza a hálóingem és alig hozzám érve
simogatja a gerincem. Összeszorítom a lábam és még jobban hozzá simulok.
- Furcsa
helyeken indulsz be! – nevet fel mögöttem.
- O, fogd be!
– morranok fel játékosan.
- Élvezet
nézni! – suttogja a fülembe erotikusan.
- Sajnálom,
hogy otthagytalak – mondom szégyenlősen.
- Fel sem
fogtam először. Aztán iszonyú dühös lettem – sóhajt fel visszaemlékezve.
- Egyszerűen
csak félek. Sohasem féltem még ennyire semmitől sem – fordulok felé, hogy a
szemébe tudjak nézni.
- Tőlem is
félsz? – mosolyog rám pimaszul.
- Nem! – rázom
meg a fejem nevetve.
Mélyebb csókra húzom magamhoz, majd sűrűn
ásítozni kezdek. Lassan hajnali egy és még mindig fent vagyunk. Visszafordulok,
hogy át tudjon karolni, aztán perceken belül elalszom. Hajnalban arra ébredek,
hogy a kicsi folyamatosan rugdos, fészkelődik. Mivel ez az első terhességem,
még a levegő is megáll a tüdőmben az izgalom miatt. Gideon is megérzi, hogy
fent vagyok, mire simogatni kezd az ujjaival.
Reggel első vagyok, aki lent a konyhában és a
ruháink cafatjait szedem össze. Folyton vigyorgok a tegnapiak miatt. Ennyire
szenvedélyes kibékülést még nem éltem át. Gideon is megjelenik mellettem
vigyorogva. Világos farmer és egy félig begombolt ing van rajta. Elakar
csábítani és nagyon jó úton halad.
- Megtenném
újra! – nyom egy puszit a fejemre.
- Igen, én is
– nevetek fel jólesően.
- Beszélnünk
kell, sok mindenről – simít végig az arcomon.
- Igen! –
bólintok helyeslően.
- Fáradjon be
az irodámba Grófné! – enged előre.
Elindulok majd visszafordulva végigstírölöm,
mire kisfiúsan elmosolyodik, majd elindul utánam. A dolgozó szobájáig érzem,
ahogy folyamatosan bámulja a testem. Megállok az egyik bőrkanapé előtt és megvárom
amíg leül a helyére. Előszed egy fehér borítékot és átnyújtja. Kinyitva, mohón
olvasni kezdem az információt. Rayen minden hónapban egy külön számlára tízezer
dollárt utal át, ami a gyerekünké lesz tizennyolc éves kora után. Alá kell
írnom egy apasági tesztet miután megszültem, hogy valóban ő az apja, továbbá
engedélyeznem kell, hogy minden hétvégén láthassa. Ha elmúlt három éves egy
hétvégét nála tölthessen a beleegyezésemmel. A szívem zakatolni kezd mire a
végére érek. A térdemre teszem a papírt, majd felnézek Gideon arcára.
Érdeklődve vizsgálja az arcom és várakozik. Hogy francba kérhet apasági
tesztet? Ennyire nem bízik bennem?
- Telefonálnom
kell! – pattanok fel.
- Baszki! –
ugrik elém épp időben elkapva.
Egy pillanatnyi kikapcsolás után a karjaiban
találom magam. Rosszallóan néz rám majd átvált aggódóba. Magamhoz ölelem,
nyugtatóan majd visszaülök a fotelba.
- Csak az
ügyvéddel telefonálj! – adja oda a telefonját.
- Hogy van
mersze apaságit kérni? – sziszegem bepötyögve az ügyvéd számát.
- Nem bízik
benned! – mondja ki a gondolataim.
- Te bíznál? –
nézek fel kíváncsian.
- Akit
szeretünk, abban megbízunk! Beszélj az ügyvéddel aztán folytatjuk! – jelenti ki határozottan.
Aprót bólintok majd elintézem a
telefonhívást. Amint beleszól, már kezdek is beszélni. A számlás részben egyet
értek. Én is megtenném érte, hogy biztonságban legyen és ne kelljen éheznie. Nem
hiába támogat anya sok ilyen alapítványt. Amint megemlítem az apaságit, elkezdi
sorolni a neveket. Rayen három apát jelölt meg benne. Saját magát, Gideont és
Maxet. Fellobban bennem a düh és nem túl kedvesen válok el az ügyvédtől.
- Bárcsak te
lennél az apja és nem az a faszfej! – temetem az arcom a tenyerem mögé.
- Nyugodj le,
megint elájulsz! – térdel le elém.
- Miért hiszik
azt a pénzes idióták, hogy bármit megtehetnek? Játszhatnak az emberekkel? –
nézek rá megtörten.
- Mert van,
aki ezt élvezi, hogy hatalma van másik fölött és van, akinek nincs más
választása – húz le a combjára.
- Nem akarom,
hogy ilyen legyél! Soha! – nézek a szemébe őszintén.
- Nincs
középút édes! Vagy az egyik, vagy a másik – rázza meg a fejét.
- Mindig van
kiskapu Gideon! Mindig! – pirítok rá.
- Biztos erről
szeretnél beszélgetni? – teszi félre a papírokat az útból.
Megrázom a fejem és mint egy kiscica
hozzábújok. Végigsimítok a mellkasán át, amíg az anyag engedi. Apró csókot
nyomok a kulcscsontjára, majd a tetoválását is belepem a puszijaimmal.
Félrehúzom az ingjét, amint jólesően felnyög.
- El akar
csábítani Grófné? – szuszogja a fülem mellett.
- Lehetséges –
mosolygok fel rá.
Beletúr a hajamba és a kanapét arrébb tolva a
hátamra fektet, a puha szőnyegre. Gyengéden megcsókol, amikor fura hangok
szöknek befelé. Gideon kapcsol és óvatosan felhúz a földről.
- A másik
dolog, a húgom – néz rám kényelmetlenül.
- Nem
említetted sohasem – pislogok értetlenül.
- Nem volt rá
alkalmam. Tegnap telefonált, hogy hazajön – sóhajt fel bosszankodva.
Cipőkopogást hallunk a bejárati ajtó felől. Fel sem
vagyunk rendesen öltözve. Legalábbis én még mindig hálóingben vagyok. Kézen
fogva kisétálunk hozzá. Arra egyikünk sem számít, hogy mindenki itt van a
családból, így meglepődve állunk előttük. Jót mosolyognak rajtunk. Gideon húga
meg hatalmasra nyílt szemekkel bámul kettőnkre.
Sziasztok!
Itt az újabb rész, ami kicsit rövid lett. Kicsit ihletet kaptam és alkottam valamit. Nagyon sokmindent nem mondanék. Gideon húga, a kedvenc énekesnőm képét kapta meg :Ö Következő részt igyekszem hamar hozni. Addig is jó olvasást. Már ha valaki egyáltalán olvas :O Szép estét, puszi Bubi. Most magyar számot kaptok, amit imádok. Sajnos csak így találtam meg:( :D
