3. fejezet

3.

Beletúrok a hajába és felemelkedem hozzá. A fenekemre viszi a kezeit és magához húz jó erősen. Belesimulok a karjába és még jobban mélyítem a csókot. Egyikünk sem akar semmit a másiktól mégis annyira akarjuk egymást, hogy mind a ketten letagadjuk a vonzalmunkat. Legszívesebben letepernénk egymást minden percben. Nem vagyok szex mániás, legalábbis azt hiszem, hogy nem de ő kihozza belőlem. Levegőhiány miatt szakadunk el egymástól.

- Hónapokig szexeltem a meleg barátommal - nyögöm be.
- Elment az eszed? - csattan fel.
- Ne nézz hülyének. Használtunk óvszert - tolom el.
- Max... - szorítja ökölbe a kezeit.
- Igen ő - mondom halkan.
- Miért pont ő? - dörzsöli az orrnyergét.
- Mert szexuálisan túlfűtöttek voltunk és ezt ki is használtuk - vonok vállat.
- Hányszor? - néz rám óceán kék szemekkel.
- Sokszor. Miért érdekel? - fonom karba a kezeim.
- Hány éves voltál akkor Syd? - kapja el a karom.
- Tizenhét - nézek fel rá. m
- Teljesen hülye vagy? Én voltam neked az első... Mit műveltél magaddal? -dühödik be.
- Veled akartam de te... Úgyis elutasítottál volna. Minden este... és én mással... - magyarázok.
- Idióták vagytok mind a ketten - sóhajt fel.
- Csak én... Én másztam rá - bámulom a mellkasát.

Felsóhajt és megölel. Minden szó igaz amit mondtam. Max nem akart velem kapcsolatba bonyolódni, mert meleg. Engem ez cseppet sem érdekelt. Túltengtem hormonokkal és együtt levezettük mindezt. Amint Max befutott híres modellként már én sem maradtam titokban. Végül összehozott minket az újság. Nyilvánosság előtt együtt voltunk viszont a lakásunkban nem úgy viselkedtünk. Egy darabig még kint állunk majd telefont kap és elindul. Bemegyek én is és megkeresem Katrint. Éppen áztatja magát a kádban. Bemegyek hozzá és leülök a vécére.

- Nem akarsz este elmenni valahová? - kérdezem unott fejjel.
- Csak nem unatkozol - nevet fel.
- Valami olyasmi... Találkoztam ma Max-el - malmozok az ujjammal.
- Ugye nem hoztad ide és dugtatok? - kérdezi rosszallóan.
- Nem. Csak beszélgettünk - rázom meg a fejem.
- Ti meg a beszélgetés - száll ki a kádból.
- Szoktunk beszélgetni Kat - forgatom a szemeim.
- Ja, dugással - nevet fel.

Elpirulok és magára hagyom. Amint leérek a nappali elé meglátom a grófot anyával beszélgetni. Mielőtt észrevesznek bemegyek a dolgozóba. Elrakom a papírjaim holnap reggelre és nekiállok egy kert terveinek. Bármit megtervezek amihez van kreativitásom. Kisebb kopogás töri meg a munkám.

- Igen? - nézek fel.
- Bejöhetek? - néz rám a gróf.
- Nem -  morgom.
- Nézd bocsánatot akarok kérni a tegnapiak miatt. Nem kellett volna úgy otthagynom - csukja be az ajtót.
- Hát nem - dőlök hátra.
- Sokat ittam és... - félbeszakítom.
- Az ivás nem mentség semmire sem. Megtennéd, hogy kimész? Dolgozni próbálok - nézek az ajtó irányába.
- Egyáltalán érdekel téged, hogy próbálok feléd közeledni vagy annyira bele vagy zúgva Maddoxba, hogy észre sem veszed? - morogja.
- Nem vagyok senkibe sem belezúgva. Esetleg mutassam meg hol az ajtó? - állok fel.
- Mondták már, hogy olyan vagy mint az anyád? - fogja meg a karom.
- Már igen, kösz. Miért nála is bepróbálkoztál vagy mi? - ráncolom a szemöldököm.

Elkapja a másik karom is és a falhoz nyom. Rátapad az ajkamra és beleharap az alsóba. Lefogja mindkét kezem és tovább megy a nyakamra. Próbálok kiszabadulni, de nem enged el.

- Elég, hagyd abba - vergődök.
- Addig nem eresztelek el, amíg meg nem kaptalak - mormolja.
- Arra várhatsz... Nem indulok be tőled - jelentem ki.
- Engem viszont nagyon is felizgatsz - húzza fel a pólóm.

Lejjebb tolja a nadrágom és hozzám nyúl. Befogja a számat és hiába ellenkezek erősebb nálam. Nem fog megerőszakolni az biztos. Nyílik az ajtóm és belép rajt Kat és Rayen. Megpróbálok megmozdulni, de máris a fonódik a keze a nyakamra. Odakapok mindkét kezemmel és nehezebben szedem a levegőt.

- Olyan finom vagy - suttogja a fülembe.
- Azt ajánlom vedd le róla a mocskos kezed - szólal meg Rayen dühösen.
- Ugyan hozzá sem értem - néz rá.
- Nem mondom el még egyszer, hanem ütök - lép közelebb.
- Megvéded ami a tiéd? Nem is vagytok együtt. Egy jelentéktelen kis senki vagy hozzám képest. Beperellek, ha egy ujjnyom is lesz rajtam - nevet fel.
- Elfelejtetted, hogy az apám mentette meg a családodat és a csinos kis kastélyotok az én tulajdonomban van? - mormolja.
- Ne baszakodjatok már Syd majdnem megfullad! - csattan fel Kat.

Elengedi a nyakam és eláll előlem. Odakapok a helyére és nehezen szedem a levegőt. Hatalmas jobbost kap a gróf és elindul kifelé. Rayen letérdel elém és kiküldi Katrint vízért. Belenézek a szemeibe és aggódást pillantok meg bennük.

- Mutasd. Bántott? - veszi el a kezem.

Megrázom a fejem és megfogom a másik kezét. Megnézi a nyakam majd odaadja a vizet, amit Kat lerakott mellénk. Iszok pár kortyot és beszélni kezdek.

- Elküldtem, de... - félbehagyom a mondatot.
- Semmi baj - állunk fel.

Kat magához ölel és Rayen magunkra hagy. Anya még Rayent cseszi le amiért megütötte a grófot. Kattel együtt odamegyünk és beszállok a vitába én is.

- Elég. Ne engedd be többet a házba. Rám mászott de nem hagytam magam. Ő csak megvédett - állok    Rayen elé.
- Akkor sem kellett volna megütnie - morran fel anya.
- Hagytam volna, hogy fojtsa meg? - fogja meg a derekam.
- Hagyjuk ezt most abba! Semmi értelme az egésznek. Anya nem akarom a közelemben tudni a             grófot és kész. Törődj bele! - simulok Rayen kezéhez.
- Én meg nem akarom, hogy ti ketten fojtassátok azt amit - néz ránk dühösen.
- Tudod jól, hogy a család barátja vagyok már régóta. Ne kérd, hogy a lányod közeléből is eltűnjek,        mert azt meg én nem engedem - veszi elő a parancsoló hangját.
- Nem volt elég, hogy eltiltottalak tőle? - füstölög anya feje.
- Mi az,  hogy eltiltottad? Hazugság volt az egész iskola sztori? - döbbenek le.
- Apáddal úgy döntöttünk, hogy nem lehettek többet együtt... - kezd bele.
- Ne keverd bele ebbe apát! Te meg... Tudtad és inkább hazudtál, minthogy elmondtad volna -                csattanok fel dühösen.

Megrázom a fejem és felmegyek a szobámba. Bevágom az ajtót és kimegyek az erkélyre. Anya választott el minket egymástól. Nyílik az ajtóm és kilép mellém.

- Ugyanannyira tudatlan vagyok az egészben mint te - áll elém.
- Legalább most ne hazudj - nézek fel rá.
- Neked az életben nem hazudtam sohasem - ránt magához.
- Nem érdekel - rázom meg a fejem.
- Mert csak azt hiszed el, amit hallasz. Hogy rágjam a szádba, hogy nekem ugyanolyan szar volt, mint neked? - néz a szemembe.
- Mintha szerettél volna - sóhajtok fel.

Beletúr a hajamba és lágyan megcsókol. Visszacsókolok és belebújok az ölelésébe. Barátok akik szerelmesek egymásba... Még barátok se vagyunk... Összeszorítom a szemem és beszívom az illatát.

- Miért nem akarsz engem? - kérdezem szomorúan.
- Nem akarom, hogy csalódnod kelljen. Nem olyan vagyok akit szeretnél, hogy legyek - néz a szemembe.
- Mondtam, hogy milyen legyél? - túrok bele a hajába.
- Nem, de én... Nem akarom lekötni magam senki mellett még egy jó darabig - bújik ki a szög a zsákból.
- Csak szexet akarsz tőlem... Értelek - bólintok egy aprót.
- Ahogy az elején is megmondtam, de nem vagyok képes békén hagyni téged - nyom a falhoz.
- Akkor ne hagyj, mert... Mert én sem vagyok képes rá - motyogom.

Egy apró csókot nyom a homlokomra majd behúz a szobába. Leveszi a zakóját és leül mellém. Ránézek és elnevetem magam. Bemászok az ágy közepére és elterülök. Fölém hajol és megcsókol.

- Újabb titkot kell elkotyognod, ha megakarsz csókolni - teszem az ujjam az ajkaira.
- Újabban már alkudozol is? Pedig kezdtem örülni, hogy engedelmes hercegnő vagy - néz a szemembe.
- Ne hívj így - fordítom el a fejem.
- Akkor hogy hívjalak Syd? - fordítja vissza a fejem.
- Mindegy - ülök fel.

Kopogás töri meg a beszélgetésünket. A dadám behozza a telefont és átnyújtja. Előtte valami parfümről beszél majd elsétál.

-Igen? Sissy Diana Hoffelmann vagyok - szólok bele.
- Szia, én pedig a Diortól telefonálok. Volt egy megbeszélésünk, hogy ki legyen az új női parfüm arca    és rád esett a választásunk. Betudsz hétfőn jönni a céghez egy megbeszélésre, persze ha igent              mondasz - fejezi be.
- Most kell válaszolnom? - kérdezem lefagyva.
- Hétfőig mindenképp. Bocsánat, de mennem kell - csilingel a hangja.
- Személyesen fogok bemenni ígérem - teszem le.

Eldobom a telefont és bámulok magam elé. Legyek a Dior arca és adjam fel a munkámat? Mindig is akartam egy parfüm arca lenni kislány koromban. Elragadtatott voltam a gyönyörű nőktől. Én is olyan akartam lenni de most, hogy felnőttem, huszonhárom vagyok nem érzem magam gyönyörűnek. Rayen megérinti a vállam és ránézek.

- Jól vagy? - kérdezi érdeklődve.
- Igen, csak elgondolkodtam. A Dior felkért, hogy legyek az új parfümjük arca - motyogom.
- Feladnál mindent, hogy az legyél? - teszi fel a kérdést.
- Nem tudom. Szeretném, de... Valahogy televan a hócipőm. Folyton azon gondolkodnék mi lenne,       ha... - sóhajtok fel.

Mielőtt válaszolna anya beront és ugyanazt a maszlagot lenyomja amit én az előbb csak felháborodva. Megforgatom a szemem és felkelek. Kikísérem és átöltözök. Előhívatom a kocsit és egyedül megyek be a városba. Előkapok egy egyszerű cuccot és Rayen előtt átöltözök. Összepakolom a táskám és lefelé viharzok. Nem fogok egy napig sem gondolkodni. Megcsináljuk azt a parfümöt, attól még tudok dolgozni.

- Elviszlek. Fel kell ugranom  a lakásomra pár papírért - áll meg előttem Rayen, a fekete Aston             Martinjával.
- Ennél puccosabb kocsit nem találtál? - szállok be mellé.
- Szeretem ezt a kocsit. Szépen dorombol - indulunk el.
- Szép a karosszériája - húzom végig a kezem a műszerfalon.
- Azt hiszem többet nem ülhetsz be ebbe a kocsiba - rázza meg a fejét.
- Miért? - nézek rá.
- Felizgatsz, azért - villan meg a szeme.

Felnevetek és kifelé bámulok. Kitesz a Dior székháza előtt és megvárja amíg bemegyek. Amint jelentkezem a recepción a csaj majdnem elájul. Hátrafelé nézek és mögöttem áll egy Rayenhez hasonló arcú srác. A pultos csaj úgy néz rá, mintha maga a görög Zeusz állna előttünk. Rám mosolyog mire minden csaj megáll körülöttünk. Visszafordulok a lány felé és várok. Elpirul és rögtön kapcsol. Mr. Elbűvölő uraság tovább sétál és elmúlik a varázs.

- Elnézést - hebegi.
- Csak egy egyszerű pasi - rázom meg a fejem.

Feltelefonál és pár bólogatás után leteszi és rám mosolyog. Felküld a harmadikra és azonnal el is indulok. Miért olyan nagy szám? Jó pasi, de nekem nem kéne. Elég, hogy Rayent minden nő bálványozza.

- Örülök, hogy eljöttél - nyit ajtót Belle.
- Elvállalom - ülök le.
- Csodálatos. Mikor kezdhetünk? - vigyorog rám.
- Amikor neked jó - bólintok.
- Pillanat - keresgéli a naptárját.

Oldalra fordítom a fejem és meglátom, hogy üvegből vannak az irodák elválasztva. Mellettünk lévő helységben ül Mr. Elbűvölő és engem bámul. Megforgatom a szemem és inkább mást kezdek el bámulni.

- Azt hiszem karácsony előtt kezdhetnénk legközelebb - mosolyog rám.
- Az jó lesz - bólintok rá.
- Csodálatos, előtte mindenképpen hívni fogunk. Örülök, hogy megegyeztünk - fogunk kezet.

Felállok és elindulok kifelé. Az épület előtt már várnak rám. Lesifotósok mindenütt és Rayen kocsija körül is. Gyorsan beszállok és elindulunk. Hátranézek és felsóhajtok.

- Sajnálom - nézek rá.
- Ez legyen a legnagyobb problémád - rázza meg a fejét.
- Jut eszembe, miért is laksz nálunk amikor van saját lakásod? - kérdezem kíváncsian.
- Tudtam, hogy nem fogod elfelejteni - nyalja meg az ajkait.
- Szóval miért? - babrálom a hajam.
- Már megmondtam. Nem tudlak békén hagyni amióta visszajöttél. Csak erre vártam - szorítja meg a     kormányt.
- Újabb titok? - nézem a kezét.
- Te jössz! - néz rám fél szemmel.

Amíg vissza nem érünk gondolkozok. Folyton egymást bámuljuk amint pirosat kapunk. Jelen pillanatban minden titkot kiűzött a fejemből. Csak arra várt, hogy visszajöjjek. Belül már szétvigyorogtam a fejem. Amint kiszállok a kocsiból bemegyek és zenét kezdek el hallgatni. Kat este beállít, hogy bulizni akar. Felveszek egy csipkés fekete koktélruhát és elindulunk. Nagyban táncolunk amikor meglátom Rayent egy platinaszőke hajú nővel. Katrin észreveszi a zavartságom és arra néz amerre én.

- Hagyd! Érezzük jól magunkat, ahogy Londonban - vigyorog rám.
- Nem tudom csak zavar - vonok vállat.
- Találsz nála jobbat is. Fogd így fel - húz a bárpulthoz.

Megiszunk kettő felest és tovább beszélgetünk. Letelepedik mellém egy totál bunkó alak és folyton rólam kérdezget. Próbálom lerázni, de nem megy. Elhúzom Katrint a táncolók közé de még ott is rám ragad. Szépen elküldöm a francba mire megragadja a karom és magához húz.

- Figyeltelek te ringyó. Úgy vonaglasz a ribanc királynő barátnőddel együtt, mint akik csak dugni         akarnak és te nagyon is úgy nézel ki, mint aki azt akarja. Abban is biztos vagyok, hogy egy hármas     menetet is bevállalnátok - morogja.
- Undorító vagy! Keress valakit aki erre gerjed - lököm el magamtól.
- Vad kis ribanc vagy - kapja el a hajam.

Két biztonsági őr lép mellénk Rayennel együtt. Persze mellette van a szőke cicababája is. A pasi elereszt és lelép a színről. Rayen lerázza a csajt amíg elvonszol valahová.

- Jól vagy? - nyit be egy irodába.
- Figyeltél? - csukom be az ajtót.
- Enyém a hely - von vállat.
- Mi nem a tiéd a városban? - mondom gúnyosan.
- Arra azt hiszem rájössz magadtól is - ül le az asztal szélére.
- Megkaphatnád ha akarnád - sétálok elé.
- Meg, de nem kockáztatok - néz végig rajtam.
- Kockáztatsz? Elég híres vagy, hogy ne vállalj fel? - nevetek fel.
- Részeg vagy. Hazaviszlek - húz a kocsi felé.
- Kocsival jöttünk és ne rángass - makacskodok.
- Jelen pillanatban egy óvodás szintjén áll a gondolkodás módod - kap fel a vállára.
- Tudok járni -  csapok rá a fenekére.

Integetek egy sort Katrinnek, mire visszavigyorog rám. Rayen motyog valamit a biztonsági őrnek és kimegyünk a hátsó bejáraton át. Alig tud betuszkolni a kocsijába.

- Hazaviszel királyfim? - húzom magam után.
- Fejezd be - forgatja a szemeit.
- Az-az egyik legnagyobb titkom, hogy még mindig szerelmes vagyok beléd és ezt észre sem veszed -    nevetek fel újra.
- Kösd be magad  és maradj nyugton - indulunk el.

Reggel arra kelek fel, hogy hányingerem van. Kimászok a mosdóig és kiadok magamból mindent. Minden kiesett a tegnap éjszakáról. Azt sem tudom, hogy kerültem haza. Ujjak érnek az enyémhez és felfogják a hajam. Amint végzek felkelek és kimosom a számat.

- Jobb? - ad egy törölközőt Ray.
- Hogy kerültem haza? Semmire sem emlékszem - nézek rá a törölköző mögül.
- Hazahoztalak - veszi el a kezemből.
- Nagyon gáz voltam? - pirulok el.
- Nem - mosolyog rám.
- Hogy kerültél a szobámba? - nézek rá furán.
- Levetkőztettelek aztán kérlelni kezdtél, hogy maradjak - von vállat.
- Köszönöm - bámulom a mellkasát.

Felemeli a fejem és egy gyengéd csókot nyom a számra. Elidőzik az ajkaimon és belekezd egy mélyebb csókba. Beletúrok a hajába és közel húzódok hozzá. Addig csókolózunk amíg van levegőnk. A mellkasába bújok el levegőért.

- Tudom, hogy felrúgom a szabályaim, de nem megy nélküled - simogatja a fejem.
- De azt mondtad... - nézek fel rá.
- Tudom mit mondtam, de veled kivételt teszek - néz a szemembe.
- Kellek neked - mondom halkan.
- Ha tudnád mennyire - húz magához.

Sziasztok! 

Bocsánat, hogy ilyen furán adta ki a szöveget, de valamiért nem tudta eredetibe bemásolni, na mindegy. Köszönöm a komit *-* és a pipát is. Remélem azért valaki olvassa is a történetet még ha nem is hagy nyomot maga után. Legközelebbi részt nem tudom mikor teszem fel. Szóbelizek és tanulnom is kéne. Ez is egy másik téma. Szavazzatok fent a közvélemény kutatásba. Akik Fifty imádok azok hallgassák meg ezt a számot. Nekem ez a kedvenc Beyoncé coverem :D *-*  

Szép estét, jó olvasást. 

Pusszantás Bubi