7/2
Ki kell derítenem miért, ilyen a viselkedése. Az egyik percben még leordítjuk egymás fejét, a másikban meg csókolózunk. Még egy darabig marad és elindul vissza a városba. Reggel amint beérek barna papírzacskó áll az asztalomon. Megrázom a fejem és megreggelizek. Eszembe jut a kék mappa és ebédszünetben tanulmányozni kezdem. Felhívom Katrint, hogy ebédeljünk együtt és szerencsére igent kapok. Nem messze az irodától van egy étterem ott találkozunk. Mondanom sem kell dög meleg van és még csak április eleje.
- Szia! - takarja el a szemem Katrin.
- Hello csajszi! - nevetek fel.
- Bocs, hogy nem látogattalak meg, de a suli lefoglalt - ül le elém.
- Semmi baj - kapok be egy falat salátát.
- Komolyan még ebédszünetben is ezt bújod? - sóhajt fel.
- Péntekig van határidőm és nagyon nem érek rá foglalkozni vele. Hogy megy a fotózás? - érdeklődök.
- Eszméletlen jól. Hétvégén kiállítás lesz el kell jönnöd és kölcsönadhatnád azt a piros szexi ruhádat - vigyorog rám.
- Ráérek, úgyhogy elmehetünk - bólintok rá.
- Király, felhívlak és elugrok érted - kezd el enni.
- Felveszlek én. Írd le a címed mielőtt elindulok. Bocs, de mennem kell - intem magunkhoz a pincért.
Ahogy felállok Kat eltátja a száját. Ezt az egy dolgot elfelejtettem neki megemlíteni. Megfogja a kezem és visszaültet. Várakozóan rám néz, mire kifakadok.
- Tudom szólnom kellett volna, de totál megijedtem. Rayen nem tudhatja meg! Kérlek ne szólj neki! - motyogom.
- Basszus Syd! Egy gyereket nem lehet eltitkolni - rázza meg a fejét.
- Nem állok készen, hogy elmondjam neki. Gideon meg felakarja nevelni és én... - félbeszakít.
- Gideon Wayne? Jézusom! - lepődik meg.
- Mi az? Élsz még? - rázom meg a karját.
- Támogatja a fotós iskolánkat és ott lesz a bemutatón is. Komolyan vele jársz? - kiabálja le a fejem.
- Nem járunk! Kat ne ordíts! - pisszegem le.
- Komolyan felnevelné a kicsit? - harap az ajkába.
- Azt mondta, hogy ő szívesen felneveli, de nem kérhetem ezt tőle. Nála lakok, nála dolgozom és... Ez nem kihasználás? - sóhajtok fel szomorúan.
- Nála laksz? Komolyan el kéne beszélgetnünk! - játssza a sértődöttet.
- Hétvégén, de tényleg mennem kell. Késésben vagyok - szedem össze a holmim újból.
- Jól van szívem! Nem úszod meg ugye tudod? - ölel meg.
- Tudom! - nevetek fel.
Amíg vissza nem érek vigyorgok, mint egy bolond. Alig öt percet kések Frank máris hívat az irodájába. Be kell rendeznem a folyosó végén lévő tárgyalót. Kihelyeznem az aktákat meg ilyesmik. Amint kész vagyok befejezem a további munkám.
- Tényleg Gideon gyerekét várod? - támad le egy szőke nő.
- Mi? Nem! Dehogy is! - nézek rá furcsán.
- Azt pletykálják, hogy az övé - néz végig rajtam.
- Örülnék, ha a munkádat folytatnád! Ezért vettelek fel! - morran rá Gideon a háta mögött.
- Elnézést - áll fel sietősen.
Megvárja amíg elmegy és eltűnik a folyosó végén. Hát ez nagyon sokkoló volt. Mindig ilyen hűvös szokott lenni? Mielőtt hazamennék véget ér a tárgyalás. Többen is végignéznek rajtam. A hajam közepétől egészen a lábfejemig végigmustrálnak. Megrázom a fejem és addig nem indulok el amíg el nem tűnnek. A lift előtt toporgok egyedül. Egy kar csúszik a derekamra és beleng Gideon különös parfümje.
- Jól érzed magad? - kérdezi a fülem mellett.
- Csak megvártam, amíg mindenki elmegy. Nem igazán szeretem, ha bámulnak - nyomkodom a lift gombját.
- Nyugodj meg! - nyom egy csókot a fülem mögé.
- Ha így rám mászol nem tudok! - tolom el magamtól.
Felnevet és mellém áll amíg várakozunk. Végül csak kettesben megyünk lefelé. Előkeresem a kocsi kulcsot és azzal babrálok. Miért lettem ennyire ideges és frusztrált? Leállít a szöszmötöléssel és mielőtt kilépnénk az ajtón beletúr a hajamba és lágyan megcsókol. Amint elhúzódik vagy öten bámulnak minket. Ezek után, hogy tagadjam, hogy nem járunk és nem az övé a kicsi? Ribancnak fognak gondolni! Én leszek Ever második változata. Ellököm magamtól és a kocsihoz sietek. Mielőtt kinyitnám az ajtót becsapja előttem és magához húz.
- Mi a franc van veled? Minden nőre rámászol a liftben? - próbálom eltolni.
- Nyugodj le! - túr bele a hajamba.
- Nem nyugszom meg! Én nem leszek Ever utódja! Én nem ezért jöttem ide! Nem akarom, hogy rám mássz! - morgom a szemébe bámulva.
- Abbahagynád végre? - nyom a kocsihoz.
- Fáradt vagyok! Csak haza akarok menni - dőlök a mellkasának.
- Hazaviszlek! - húzódik el.
- Az összes nő ilyen a terhessége alatt? - motyogom.
- A legtöbbje! - nevet fel.
Beszállok a kocsijába és átadja az őrnek az én kocsim kulcsát. Amíg kocsikázunk visszanyerem a kedvem és dúdolgatni kezdek. Megőrültem? Ha ezt teszi velem egy két hónapos baba akkor mi lesz nyáron? Amint kiszállok a napsütésbe kinyújtóztatom az izmaim és leguggolok Raffihoz. Megbökdösi a hasam és hozzádörgöli a fejét. Amíg csinálok egy gyümölcs turmixot Gideon lepakolja a cuccait és nekiáll dolgozni. Pont olyan képet alkotunk, mintha egy pár lennénk. Még sohasem akartam ennél jobban semmit sem. Megkeresem a dolgozójában és leülök elé. Észreveszem az ujján a gyűrűt és lefagyok.
- Házas vagy? - kérdezem a kezét bámulva.
- Sokáig gondolkodtál ezen a kérdésen? - néz rám.
- Őszintén? - vonok vállat.
- Igen - folytatja az írást.
- Minden nap - piszkálgatom a szívószálam - Vagyis tudom, hogy az vagy, vagy voltál.
Fogalmam sincs melyik a kettő közül. Bár, ha összefekszel minden nővel nem lehetsz az mégis viseled a gyűrűt... Így arra következtettem, hogy... - félbeszakít.
Fogalmam sincs melyik a kettő közül. Bár, ha összefekszel minden nővel nem lehetsz az mégis viseled a gyűrűt... Így arra következtettem, hogy... - félbeszakít.
- Hagyd abba ezt a kavarást - sóhajt fel.
- Bocs csak... Azt hiszem örököltem anyától. Mindegy dolgom van. Nem kellett volna megkérdeznem - harapdálom az ajkam.
Elindítok egy mosást és táncolni kezdek, mint legelső nap. Rose felkacag mögöttem és beszáll hozzám. Egész jól elvagyunk és kimegyünk enni.
- Apuci megígérted, hogy csinálsz nekem palacsintát! - tapad rá az apjára.
Előszed mindent, ami kell és nekiáll kikeverni az alapot. Felülteti maga mellé és nekiáll palacsintát sütni. az ajtóban állva bámulom őket. Miért érzem úgy, hogy mázsás súlyt cipelek a mellkasomon? Az első kicsit leégett és nekem máris felfordul a gyomrom. Mielőtt még rosszabb lenne felmegyek és kidobom a taccsot. Kicsit még émelyegve lemegyek hozzájuk és Gideon mellé állok.
- Te tudsz főzni apuci? - nevetek fel.
- Nemsokára te is anyuci leszel - vigyorog vissza.
Elhúzom a szám és elfordulok. Eltörölgetem a tálakat és nem mondok semmit. Túlságosan nagy a csend köztünk. Annyi mindent nem tudok róla és ez nyomaszt. Végignézek az izmain és észreveszek egy tetoválás darabot a karján. Mielőtt az agyam utol érné a tetteim, már a bicepszét taperászom.
- Hé nem múzeumban vagy! - fogja meg az ujjaim.
- Miért ősrégi darab vagy? - nézek a szemébe.
- Marha vicces vagy! - csúsztatja le az ujjait a csuklómra.
Egyre lejjebb csúszik a keze míg végül teljesen előttem áll és a pulthoz nyom. Még mindig az ujjaimat fogja és az ajkamat bámulja. A másik kezét óvatosan a derekam mögé csúsztatja. Végigsimítok az arcán egyenesen a mellkasáig. Még közelebb hajol és a másik kezem is a mellkasára csúsztatja. Megáll az arcom előtt és lehunyja a szemeit. A borostája az arcomat csiklandozza, de jelen pillanatban nem bánom.
- Megcsókolsz már végre? - suttogom a szájára.
- Befognád már végre? - nyálazza meg az ajkait.
- Amíg meg nem csókolsz nem! - szuszogom.
Felnevet és a homlokomra nyom egy csókot. A homlokomra támasztja az övét és újból eufórikus állapotba kerülök. Kialakítottunk egy belsőséges hangulatot, amit csak mi értünk meg. Megmarkolom az ingjét és egy puszit nyomok a szájára. Belemosolyog a számba és egy mély csókra elkapja az ajkaimat. Beletúrok a hajába és még jobban lehúzom a fejét. Felültet a pultra és belemarkol a combomba. Elszakad a számtól a nyakamba temeti a fejét.
- Nem mehetünk tovább! - simít végig az arcomon.
- Meg sem próbálnád? Ne válaszolj, tudom! - rázom meg a fejem.
- Hosszú ez az egész! Alig pár hete váltam el és... - hallgat el.
- Nem akarsz kapcsolatot tudom - nézek rá.
- Basszus.... - túr bele a hajába.
- Nem Ever vagyok? - szállok le.
- Miért jutunk ki mindig hozzá? - néz rám.
- Mit tudom én! Az ő helyére léptem nem? - vonok vállat.
- Még mindig ez a sláger megy? - sóhajt fel.
- Hagyjuk ezt! - indulok az emeletre.
Még hallom, ahogy felmorran és megkeresi Roset. Amint zuhany alá lépek elsírom magam. Nem vagyok elég jó! Neki nem! Végigsimítok a pocakomon és megpróbálok lenyugodni. Azt hiszem totál belezúgtam Gideonba, minden akaratom ellenére. Sajnos mindig arra vágyunk, amit nem kaphatunk meg.
Egyre gyorsabban telnek a napok és közeledik a kiállítás. Már felpróbáltam az összes ruhám amit felvehetnék egy kiállításra. Végül egy nyakban gombolós, fekete ruhát választottam. Alig takar valamit a hátamból és elől a mellemből, de már most imádom. A hajam begöndörítem és egy enyhe sminket teszek fel. Katrin mégis átjött hozzánk és felpróbálta a piros ruhám. Amint meglátta, hogy miben vagyok eltátotta a száját.
- Ha most pasi lennék azt hiszem órákig bámulnálak! Honnan szedted ezt össze? - ül le.
- Azt hiszem még az egyetem előtt vettem. Épp, hogy rám jön - ülök le.
- Hé, gyönyörű anyuka vagy! - ölel meg.
- Köszönöm - mosolyogok rá.
- Na indulás! Nem késhetünk el! - húz fel.
Előhúzok egy sötét kendőt és a hátamra terítem. Az én kocsimmal megyünk mire Katrin megint mérges szemekkel bámul rám. Amint felhozta, hogy mutassam be egy gazdag barátomnak akibe belezúghat elnevettem magam. Szülinapjára azt hiszem kap egy sportkocsit tőlem. A megnyitóra mi érkezünk majdnem utoljára. Kicsit eltévedtem útközben. Amint belépünk mindenki ránk bámul. Kat lerángatja rólam a kendőt és leadja a ruhatárba. Minden férfi a ruhámat bámulja. Gideon elmélyülten beszélget valakivel. Kat gyorsan lő rólam egy képet minden szögből és felvetek. Körbejárom a termet és leragadok egy ölelkező testnél. A nőnek csak a haja, alhasa és a kezei látszanak. A férfi szorosan átkarolja a testét. Szinte megbabonázva nézem azt az egy képet. A háttérben halk zene szól és teljesen elkalandozok.
- Szabad egy táncra Sissy? - szólal meg mögöttem Frank.
- Senki sem táncol - fordulok felé.
- Csak egy páran - mutat a parkett felé.
- Hát jó - bólintok rá.
Kivezet a parkett szélére és beállunk a többi lassúzók közé. A derekamra csúsztatja a kezét és a dallamra vezetni kezd. Katrin Gideonnal beszélget, aki őrült tekintettel bámul minket. Minden fordulatnál ütközik a tekintetünk.
- Lélegzet elállítóan festesz - szólal meg.
- Köszönöm - mosolygok rá.
Amint véget ér a tánc már nem látom őt. Kat mellém szegődik és kihúz a mosdóba. Amíg végzi a dolgát folyton csacsog valamiről. Nem figyelek rá, csak magam elé képzelem Gideon a szemeit. Lehetséges, hogy féltékenységet láttam az arcán.
- Hé, figyelsz rám? - legyezget a szemem előtt Kat.
- Ühüm - bólintok.
Ahogy visszatérünk a tömegbe észreveszem őt. A nők megrohamozzák és egész jól elvigyorog rajtuk. Élvezi, hogy ennyien körülbájologják? Lehetséges lenne, hogy belezúgtam, mint egy tini? Másnak is feltűnt már, hogy sóvárogva bámulom vagy csak az én eszes barátnőmnek?
- Mit nézed már ennyire? - kíváncsiskodik.
- Mindegy - rázom meg a fejem.
- Te jó ég! Belezúgtál ugye? - kérdezi izgatottan Kat.
- Nem! - motyogom.
- Láttad volna, hogy nézett rád meg arra a fickóra. Hidd el ő sem érez másként! - ad egy pohár pezsgőt.
- Nem ihatok tudod! - nézek a pocakomra.
- Sebaj, megiszom én - kapja ki a kezemből.
Egész este arra várok, hogy beszélgessünk vagy csak álljon mellettem. Gideon az a fajta pasi, akibe könnyen belelehet zúgni és nehéz kijózanodni belőle. Az este végére teljesen feladom és kikérem a sálam. Elköszönök Katrintől és előhozatom a kocsit.
- Már mész is? Jól vagy? - jelenik meg mellettem.
- Ja, jól vagyok. Nem hiányzol odabentről? - nézek rá.
- Nem igen - von vállat.
- Hát én nem így láttam - motyogom az orrom alatt.
- Ne képzelj kettőnkbe semmit sem! Nem ér meg ennyit Syd! - karolja át a derekam.
- Ne képzelek be semmit sem! - suttogom elhalt hangon.
- Vigyázz a hazaúton! - nyom egy csókot a fejemre.
Ha valaki előre megjósolja, hogy ilyen lesz a szombat estém kiröhögöm. Amint megkapom a kulcsot beülök és hazáig próbálom nem elsírni magam. Ne képzeljek bele semmit mi? Baszódj meg Gideon! Könnyen beszél, amikor neki cseppet sem számít, hogy miket vált ki belőlem. Olyan naiv vagyok! Vasárnap teljesen egyedül vagyok és kimegyek sétálni. Egészen estig kint vagyok. Két gorilla áll az ajtó előtt és rám mosolyognak. Bent Raffi a kanapé előtt fekszik és televan hajcsatokkal pakolva. Elnevetem magam és megsimogatom szegény megkínzott farkasom.
- Nővé varázsoltak? - térdelek le elé.
- Hercegnőt csináltam belőle! - jelenik meg Rose.
- Édes vagy - mosolygok rá.
Hangokat hallok a dolgozójából és magára hagyom a szőke szépséget. Most már szándékosan hallgatózom, hiszem rólam van szó vagyis részben rólam is. Odébb húzódok, hogy ne lehessen látni. Ő lenne a volt felesége?
- Kérlek, hagyd el őt és éljünk együtt újra! - tapad hozzá.
- Nem Mia! Vége! - szedi le magáról.
- Szereted őt? - kérdezi undorodva.
- Nem - motyogja.
- Na és engem? Engem szeretsz még? - simít végig az arcán.
- Megcsaltál! Mégis mit vársz? - húzza el a kezét.
- Megbántam Gideon! Ezerszer is! - ül le.
- Veled maradtam, amíg Rose két éves nem lett. Mit akarsz még tőlem? - sóhajt fel.
- Téged akarlak Gideon! Minket együtt! Gondold át kérlek! - áll fel.
Bemegyek a konyhába és úgy csinálok, mintha nem hallottam volna semmit sem. Kikíséri és visszamegyek a nappaliba. Még az ajtóban megcsókolja, de eltolja magától. Szóval ilyen az, ha nem szeretnek viszont?
Sziasztok!
Nos meg is jöttem. Alig vártam, hogy hazaérjek a suliból, totál agyrém. Mellesleg folyamatosan körmölni kell 3-4 oldalakat. Fárasztó :( :P
Személyem szerint ez lett a másik kedvenc részem. Remélem nektek is.
Köszönöm a pipákat és a szavazást is a blogra. :)
Jövő héten hétfőn ugyan ebben az időpontban jelentkezem.
Bárkinek van kritikája vagy valami közölnivalója nyugodtan írhat nem harapom le senki fejét.
Megtartom magamnak a rossz oldalam (^.^)
Na de olvassatok. :) Ma kaptok zenét, képet is. Zenét, táncolás közben képzeltem el :))
Hibákért bocsánat, ha valaki szeretne BÉTA lenni nyugodtan írjon itt a címem. Kalovics95@citromail.hu
Nos meg is jöttem. Alig vártam, hogy hazaérjek a suliból, totál agyrém. Mellesleg folyamatosan körmölni kell 3-4 oldalakat. Fárasztó :( :P
Személyem szerint ez lett a másik kedvenc részem. Remélem nektek is.
Köszönöm a pipákat és a szavazást is a blogra. :)
Jövő héten hétfőn ugyan ebben az időpontban jelentkezem.
Bárkinek van kritikája vagy valami közölnivalója nyugodtan írhat nem harapom le senki fejét.
Megtartom magamnak a rossz oldalam (^.^)
Na de olvassatok. :) Ma kaptok zenét, képet is. Zenét, táncolás közben képzeltem el :))
Hibákért bocsánat, ha valaki szeretne BÉTA lenni nyugodtan írjon itt a címem. Kalovics95@citromail.hu
Pusszantás Bubi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése